A Külügyminisztérium nem tanácsolja a magyar turistáknak, hogy a Közel- és Közép-Kelet államaiba, valamint Afganisztánba, Indonéziába és – az utóbbi időben elkövetett számos súlyos merényletre tekintettel – Oroszországba utazzanak, mivel a globális terrorfenyegetettség nem csökkent. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országokként jelöli meg a tárca többek között Albániát, Egyiptomot és Izraelt.
– Tanácsaink a külföldre utazó honfitársaink tájékoztatását és felkészülését szolgálják – közölte lapunkkal Emri István, a konzuli főosztály helyettes vezetője. Elmondta: senkit nem akarnak lebeszélni az útról, de fontosnak tartják felhívni a figyelmet a kockázatokra. – Folyamatosan frissítjük honlapunkat is, de emellett javasoljuk az utazóknak, hogy kevésbé látogatott országba tervezett távozásuk előtt vegyék fel a kapcsolatot az ottani magyar külképviselettel – fűzte hozzá Emri István.
A külügy honlapja szerint „a veszély másutt sem zárható ki, ideértve Törökországot, az Amerikai Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamait is”. A jelképértékű helyek, épületek és turisztikai központok ugyanis a terrortámadások kiemelt célpontjainak számítanak.
A külügyi tárcánál célszerűnek tartják az elindulás előtti általános, mindenre kiterjedő utas- és baleset-biztosítás megkötését. A magyar biztosítottnak az Európai Unión kívüli országban a sürgősségi ellátás költségét a kórházban kell kifizetnie, majd a hazatérése utáni harminc napon belül nyújthatja be visszatérítési igényét. Az unió állampolgárai a tagországokban – rövid idejű tartózkodásuk alatt – az adott területen érvényes feltételekkel azonos ellátást kaphatnak. Ennek költségeit a külföldi biztosító vállalja. Ehhez mindössze az európai egészségbiztosítási kártyára van szükség, amelyet az egészségbiztosítási pénztárnál lehet igényelni. Bulgária, Románia, továbbá a szovjet és a jugoszláv utódállamok esetében a kétoldalú szociálpolitikai egyezmények érvényesek. Ezek alapján a magyar állampolgár a feltétlenül szükséges mértékig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ugyanolyan térítési kötelezettséggel, mint az adott ország biztosítottjai, azaz nem feltétlenül ingyenes az ellátás. A Külügyminisztérium arra is figyelmeztet, hogy a jugoszláv utódállamok szűken értelmezik a sürgősségi ellátás fogalmát, s a gyakorlatban szinte csak az életveszélyben lévőknek adnak ingyenességet.
A Nemzetközi Oltóközpont munkatársaitól megtudtuk, hogy a Közép-Afrika országaiba és Dél-Amerika északi részére utazók csak sárgaláz elleni oltással indulhatnak el. Dél-Amerika és Ázsia legtöbb országába a tífusz elleni vakcina is javasolt, míg a közép-afrikai és az arab országokba készülőknek tanácsos az agyhártyagyulladás elleni oltással védekezniük.

Szijjártó Péter elmondta, kik vásárolták az EU-ból a legtöbb orosz LNG-t