A lengyel országgyűlés nagy többséggel fogadta el az új átvilágítási törvényt. A jogszabály, amely a korábbi, valódi szankciókat nélkülöző törvényt váltja fel, 14 évet váratott magára. A Szejm jóváhagyása után a felsőház feltehetően a napokban rábólint a tervezetre, amely Lech Kaczynski elnök aláírását követően lép hatályba.
Az 1972 előtt születetteket érintő törvény két legfontosabb újdonsága a kiterjesztése, valamint a szankcionálhatósága. A vizsgálandó kör a korábbi szabályozástól eltérően több mint százezer fősre bővül. Új vizsgálat vár az összes parlamenti és önkormányzati képviselőre, a köztisztviselőkre, a szakszervezeti vezetőkre, az állami tulajdonú cégek, valamint a számvevőszék vezetőire, de vizsgálatnak vetik alá a rektorokat, az egyetemi oktatókat, az iskolaigazgatókat, közjegyzőket, sőt a média vezetőit és az újságírókat is. Ezentúl csak azok indulhatnak választáson, vagy lehetnek szakmai kamara tagjai, akik rendelkeznek a régi rendszer titkosszolgálataival való együttműködést vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) igazolásával. Ráadásul akiről bűnös együttműködést tárnak fel, azt munkáltatója azonnali hatállyal elbocsáthatja állásából.
Az új szabályok értelmében tíz évvel tovább vizsgálják a régi rendszerrel összefüggésben elkövetett bűncselekményeket, a kommunista rendszer gyilkosságai után pedig 2030-ig nyomoznak majd az illetékesek. Az IPN, melynek vezetőit a Szejm és a köztársasági elnök jelöli ki, interneten teszi hozzáférhetővé a titkosszolgálati tisztek és titkos ügynökök névsorát, archív anyagaiban pedig bárki megtekintheti a rá vonatkozó dokumentumokat. Szabadon kutathatóvá válik minden érintett közszereplő dossziéja is.
A törvény kidolgozását 1992 óta halogatta a mindenkori kormányzat, mígnem a tavalyi év elején a titkosszolgálatok ügye váratlan aktualitást kapott. Bronislaw Wildstein újságíró ugyanis közzétett egy több mint 200 ezer nevet tartalmazó listát a kommunista titkosszolgálatok tisztjeiről, valamint ügynökeiről. Bár a „Wildstein-lista” megbízhatatlannak bizonyult, a téma a 2005-ös választási kampány részévé vált, s az átvilágítás a győztes Jog és Igazságosság (PiS) pártjának ígéretei között is szerepelt. Idén februárban a parlament megvonta a régi rendszerrel összefüggésben bűncselekményeket elkövető titkosszolgálati tisztek nyugdíját, s most, alig néhány héttel Zyta Gilowska pénzügyminiszter hasonló okokból történő lemondása után a végleges tervezet is elkészült.
Ennek jövőbeni hatása egyelőre megjósolhatatlan. Több tízezer ember válhat érintetté, s különös felelősség nehezedik majd a munkaadók vállára is. A közvélemény a törvény alapvető céljaival egyetért, azonban szkeptikus, mivel előfordulhat, hogy többen a régi dokumentumok megbízhatatlanságának, esetleg meghamisításának esnek áldozatul. Mások politikai okokat sejtenek a háttérben, hiszen a PiS egyik szövetségese, a Lengyel Családok Ligája (LPR) mindig küldetésének tekintette a régi rendszer bűnöseinek felelősségre vonását. Ennek ellentmondani látszik azonban, hogy szakértők szerint épp a másik szövetséges, az Önvédelem (SO) pártja válhat a leginkább érintetté az átvilágítás kapcsán.
A lengyel televízió vezetése kijelentette, hogy az együttműködésben érintett dolgozóiktól a jövőben megválnak, a Polsat műholdas csatorna elnöksége azonban minden ügyben egyéni elbírálást ígért.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
