Magas adósságkockázat

Hazánk adósságtörlesztési hitelessége Pakisztánéval, a Fülöp-szigetekével, Törökországéval és Egyiptoméval esik azonos megítélés alá – derül ki az Economist összeállításából. Eközben a magas deficit és az előbb-utóbb emelkedő kamatszint az államadósság gyarapodását eredményezi.

Legújabb kiadásában az Economist ismerteti az Economist Intelligence Unit (EIU) 2006. májusi felmérésének eredményét, miszerint idehaza az államadóssághoz kapcsolódó kockázatok a 0–100-ig terjedő skálán 53 pontot tesznek ki. Ez kiugróan magas érték nemzetközi összehasonlításban is.
A legkockázatosabbnak az iraki (90 pont), a legkevésbé kockázatosnak a svéd államadósságot (8 pont) tartja az EIU. A szóban forgó táblázat szerint hazánk adósságtörlesztési hitelessége Pakisztánéval, a Fülöp-szigetekével, Törökországéval és Egyiptoméval azonos szintű.
A gondot tetézi, hogy a magas államháztartási deficit és a várhatóan emelkedő kamatszint az államadósság további gyarapodását eredményezik, így a GDP-arányos mutató 64 százalékra nőhet; az uniós plafonérték hatvan százalék. Idetartozik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi számításai alapján az elmúlt négy év során a kormány gazdaságpolitikája miatt mintegy ezermilliárd forinttal emelkedett az államadósság kamatterhe. Lapunk szakértője kifejtette: problémás az is, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett tízszázalékos árfolyamgyengülés kioltja a több mint háromszázmilliárd forintot kitevő megszorítócsomag költségvetési hatását. A forint romlása ugyanis elviheti a szóban forgó pénzt, tehát az állam adósságát csak jóval drágábban lehet majd finanszírozni.
Bokros Lajos, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere, a Közép-európai Egyetem professzora egy konferencián úgy vélekedett: a mostani, állami bevételeket emelő, tervezett adóintézkedések egy esetleges jegybanki kamatemelés után csak arra lennének elegendők, hogy valamelyest ellensúlyozzák a megemelkedő kamatszint államadósságra gyakorolt hatását, azaz, hogy az állam finanszírozni tudja az adósságszolgálatot. Alapigazság: ha nagy az államháztartási hiány, azt kölcsönből – vagy ennek egy speciális fajtájából, állampapírból – fedezik, a hitel pedig adósságot hoz. Következmény: ha hiány van, nő az adósság is. Ezért is figyelemre méltó, hogy sorozatban már a negyedik aukciót tartotta az Államadósság Kezelő Központ, amelyen terv alatt tudott értékesíteni értékpapírokat az elmúlt napokban. Az ÁKK illetékese úgy nyilatkozott a Portfolio internetes szakportálnak, hogy a szervezet nem aggódik a sorozatos terv alatti forrásbevonások láttán.