Megelőzhető érkatasztrófák

A Pest megyei 16 ezres lélekszámú Dabason új, ingyenes szűrővizsgálatra hívták a lakosokat. Egy vérnyomásmérőhöz hasonló készülék segítségével feltérképezik a szervezet szív- és érrendszerét, amely révén megelőzhetők a legsúlyosabb érkatasztrófák, azaz az érelmeszesedés, az agyvérzés, az infarktus és az alsóvégtagi érszűkület. A TensioMed Arteriográf magyar alapkutatás sikertörténetét Illyés Miklós, a kutatási konzorcium vezetője vázolta fel.

A Nemzeti kutatási és fejlesztési program keretében 2001-ben indult egy projekt azzal a céllal, hogy egyszerű, gyors és megbízható eljárást találjanak ki az erek (artériák) rugalmasságának vizsgálatára. Addig ugyanis széles körben alkalmazható, a lakosság szűrését lehetővé tevő módszer nem állt rendelkezésre. Ilyen típusú vizsgálatokat korábban csak speciális laboratóriumban, elsősorban kutatási céllal végeztek. – Orvosként, több évtizede a magasvérnyomás-betegség diagnosztikájával, kutatásával foglalkozom, hosszú időn keresztül a Magyar Hipertónia Társaság főtitkára, s egyben alapítója voltam, és vagyok is – mondja Illyés Miklós, a kutatási konzorcium vezetője. – Mint hipertonológust, érdekelt a vérnyomásmérés különböző módszere. Amikor a betegek vérnyomását megmérjük, egy automata, boltban kapható vérnyomásmérővel, akkor az érfalban, a felkaron az ütőér által keltett pulzációkból, mozgásokból – orvosi szóval oszcillációkkal – határozzuk meg a beteg vérnyomását. Arra gondoltam, hátha ezek a jelek, a vérnyomáson kívül, hordoznak valamilyen üzenetet arról is, hogy milyen állapotúak az ereink. A vérnyomás ugyanis csak egy közvetett információ, mint ahogyan a koleszterinszint is. Az ereket viszont nagyon körülményes vizsgálni.
A megvalósításához és az alapkutatáshoz éppen jókor jött a Széchenyi-terv keretében öt évvel ezelőtt meghirdetett Nemzeti kutatási és fejlesztési program. Az alapkutatás évei alatt – 2001-ben kezdték és 2004 végén fejezték be – egy hatalmas adatbázist hoztak létre. Majdnem hétszáz beteg otthonába telepítettek olyan speciális műszereket, amelyek nemcsak a vérnyomást és a pulzust mérték meg, hanem a teljes oszcillációs pulzusgörbét (a vérnyomásmérés során keletkező jelek) is tárolták, majd telefonvonalon keresztül az adatokat automatikusan a kutatások központi számítógéprendszerébe továbbították – mondja Illyés doktor. Így hozták létre – ismereteik szerint – a világ legnagyobb adatbázisát, amelyben közel kétmillió pulzusgörbét tároltak. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének segítségével – akkor Gyulai József akadémikus volt a vezetője – kezdtek el nagyon modern matematikai módszerekkel dolgozni. Ennek során sikerült megállapítani, hogy ezeknek az oszcillometriás jeleknek igenis van információtartalma a betegek ereiről, szív- és érrendszeri állapotáról.
Az egyszerű, boltokban kapható vérnyomásmérő mandzsettával mért adatokból kiderült – nagyon speciális feltételek mellett, ha a mandzsettában olyan magasra fújják fel a nyomást, hogy lezárják vele az eret, így teljesen kiiktatják a keringésből az alkart –, olyan az ér működése, mintha egy katétert helyeznének a betegbe. A folyadék öszszenyomhatatlan, és ennek következtében a mandzsetta egészen speciális módon viselkedik: elhozza az információt a központi érrendszerről, tehát a szívkörnyéki erekről. Innentől kezdve már „csak” ki kellett fejleszteni azt az új készüléket, amelyet arteriográfnak neveztek el. Ez a műszer a pici és gyenge szignálokat is képes érzékelni. A kutatások jelentősége az, hogy az artériák rugalmasságának csökkenése, faluk merevebbé válása az érelmeszesedés legkorábbi jele. Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyították, hogy ha az érelmeszesedést ebben a korai, kezdeti stádiumban felismerjük, akkor jó esély van a kezelésére, a kórfolyamat lassítására. – Kiderült, hogy azok az indexek, jelek, amelyek a központi pulzust leírják, önálló, független előrejelzői a szív- és érrendszeri betegségeknek. Tehát nem kell valakinek magas koleszterinszintjének és vérnyomásának lennie akkor, ha az arteriográffal kóros értékeket mutatunk ki – tudjuk meg Illyés Miklóstól. Az érelmeszesedés legkorábbi fázisában a kis erek rendszere kezd megbetegedni. Az történik, hogy ha ezeknek az ellazulása zavart szenved, kialakul az úgynevezett érbelhártya működészavar. Ekkor a szívnek nagyobb nyomás ellen kell dolgoznia, aminek következtében megemelkedik a vérnyomás. Például a dohányzás érösszehúzódást idéz elő, de szerepet játszik a betegség kialakulásában a magas koleszterin, a cukorbetegség, az elhízás, nőknél a változás kora és sok olyan faktor is, amit ma még nem is ismerünk teljesen. Mindezeknek a hatására elindul az érelmeszesedés, amely klinikailag az agy, a szív és az alsó végtag artériáin jelenik meg, agyvérzést, szívinfarktust és alsóvégtagi érszűkületet okozva.
Az arteriográf alkalmazásával korán, már a folyamat kezdetén ki tudják mutatni a bajt. Sőt, a műszerrel a legkisebb artériákról is információhoz jutnak. A műszer alkalmazását másodlagos megelőzésként lehet aposztrofálni. Az a cél, hogy az érelmeszesedést nagyon korai fázisában, a klinikai megbetegedések előtti fázisában, az agyvérzés, infarktus és alsóvégtagi érszűkület megtörténte előtt mutassák ki. Ha ennek kialakulását meg tudjuk előzni, akkor ezen betegségek gyógykezelése vagy műtéti eljárása egy fillérjébe sem kerül az államnak, ugyanis nem vagy sokkal ritkábban kerül rá sor.
Itthon négymillió emberről van szó, akik 35 és 65 év közöttiek, és arra számíthatnak, hogy körükben az érelmeszesedés tünetmentes formában már fennállhat. – Európában Magyarországon hal meg a legtöbb ember szív- és érrendszeri megbetegedésben. Éppen ezért a szív- és érrendszeri betegségek másodlagos megelőzésének országos programját szeretnénk meghirdetni, amelynek célja, hogy ezt a korosztályt évente egyszer megszűrhessük – folytatja Illyés doktor. – Ennek az eredménye az lenne, hogy a megfelelő életmódbeli változtatásokkal és a szükséges gyógyszeres kezeléssel az érelmeszesedés okozta tragédiák megjelenésének időpontját késleltetni tudjuk. Olyan nemzeti összefogásra lenne szükség, amely az országos ingyenes szűrést biztosítani tudná minden állampolgár számára. Eddig kétmillió dollárt fektettünk ebbe a kutatásba. Mi, a kutatást végző társaság, minden pénzünket erre költöttük. Százhatvanmillió forintot fektettünk bele, ami számunkra hatalmas összeg. Nekem például a házam volt jelzálogosítva, hogy a munkát az elejétől a végéig elvégezhessük. S miután – a Széchenyi-terves pénz révén – az ország, ha úgy tetszik, egyszer már kifizette a készüléket, teljesen logikus lenne, ha a szűrést országszerte elvégeznék. Úgy vélem, az alapellátás nem nélkülözheti ezt a vizsgálatot. Az lenne a jó, ha minden háziorvosnál ott lenne ez a berendezés.
A készülék ára bruttó kétmillió forint alatt van, laptoppal együtt. A műszer természetesen asztali számítógéppel is működik, de a háziorvosok laptoppal történő ellátása révén mobil és homogenizált számítógépparkot lehetne kialakítani, annak az összes előnyével.