Eddig a jelek szerint Franciaországban szedte a legtöbb áldozatot a rekkenő meleg: a francia közegészségügyi hivatal adatai szerint az idei kánikulában eddig körülbelül hetvenen vesztették életüket. Emlékezetes, 2003-ban tizenötezer, többségében idős ember halálát okozta a hosszan tartó hőség. A teljes fokozaton működő hűtőberendezések és a hőség több helyütt áramkimaradásokat okozott, Párizs VII. kerületében hat-nyolcezren maradtak áram nélkül, az Eiffel-torony üzemeltetését tartalék generátorok biztosították. Franciaország a világ második legnagyobb nukleárisenergia-termelője, de 58 üzemének, amely a hazai energiaigény 80 százalékáért felelős, a napokban igen komoly – csaknem 2000 megawattos – importot kellett igénybe vennie. Ahogy a vezető francia energiavállalat, az EDF szóvivője is állítja: a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az üzemek jórészt folyóparton állnak, és mindössze tizennégy helyezkedik el a tenger mellett. S míg az utóbbi vize viszonylag könnyebben hűl le, sőt eleve hűsebb, addig a folyókban mért hőmérséklet helyenként eléri a 44 Celsius-fokot is, ami igencsak rontja hűtési képességüket. Arról nem is beszélve, milyen sajátos eljárásokat igényel ennek a hűtési folyadéknak az utólagos kezelése.
Spanyolországban tíz nap alatt kilenc ember vesztette életét a tikkasztó hőség miatt, a földközi-tengeri partvidéken a felmelegedett tengervízben mértéktelenül elszaporodtak a medúzák. Az ország hat tartományára lecsapó zivatarok csak pillanatnyi, egy-két fokos enyhülést hoztak. Jellemző a lezúduló víz mennyiségére, hogy Satander városban például kávéházi asztalok és székek úsztak a pillanatok alatt folyóvá változó utcákon. A meteorológusok sorozatos viharokat jósoltak az ország több területén, ezért a hatóságok nagy fokozatú készültséget rendeltek el.
Olaszországban a villámok okozta halálesetek számának növekedése kelt aggodalmat: két hét alatt heten vesztették életüket és hatan megsebesültek a villámcsapások következtében. A legutóbbi áldozat egy 25 éves fiatalember, akit a tengerparton, napozás közben talált telibe egy villám. Mellette napozó barátnője könnyebb sérülésekkel megúszta. Rómában villám sújtotta az alighogy restaurált Trinita dei Monti templomot is, a kár jelentős. Az olasz szakemberek már-már veszélyhelyzetet emlegetnek, és felhívásban figyelmeztették a lakosságot, hogy viharban ne húzódjanak a fák alá, és szabaduljanak meg fémből készült tárgyaiktól. Annak, aki nem talál menedéket, azt javasolják, feküdjön a földre a vihar elvonultáig.
Olaszországban a Coldiretti mezőgazdasági szervezet felméréseiből jól kirajzolódik, hogy a déli ország az idén mindenképp számolhat tízszázalékos veszteséggel a búzatermés terén, és hét és fél százalékkal a kukoricánál. Arról nem is beszélve, hogy – látva az idei zöldség- és gyümölcstermést – szinte a múlté a lédús és zamatos paradicsom és szőlő. Az agrárgazdaság mellett azonban az állattenyésztést sem kíméli a kánikula. A napokban kéréssel fordult a Copa-Cogeca – a több mint tizenötmillió európai gazdát magába tömörítő szervezet – az EU-hoz, hogy segítsen megoldást találni a mezőgazdaságot sújtó problémákra.
Németországban még nem tapasztaltak a mostanihoz hasonló meleget júliusban. A hőmérséklet a helyenként lezúduló eső ellenére is elérte a 38 fokot, de némi reménykedésre ad okot, hogy a hét végén enyhülés volt.
A heves esőzések és a tomboló szél itt sem maradt el – Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományban öt ember sérülését okozva. A szél fákat csavart ki és döntött az útra, az épületekre, a vezetékekre; a víz pincék százait árasztotta el, Dortmundban egy egész városrész víz alá került. Németországban, az Elba mentén végig csökkenteni kellett az atomerőművek teljesítményét, mert túlságosan felmelegedett a hűtésre használt folyó vize. Arról nem is beszélve, hogy a szárazság és a kánikula miatt olyan alacsonyra sülylyedt a vízállás, hogy súlyos fennakadásokat okoz a hajóforgalomban is.
Svájcban az előző évek nyári hónapjaihoz viszonyítva július első felében nem emelkedett számottevően a hőség okozta halálesetek száma, pedig évek óta nem volt a mostanihoz hasonló rekkenő nyár – közölte a La Derniere Heure a statisztikai hivatal adataira hivatkozva. A meleg miatt a zürichi állatkert lakói fagyasztott élelmet kapnak, hogy ezzel is óvják őket. Chablais kivételével szinte egész Svájc közlekedését megbénította és komoly károkat okozott a csütörtökön este végigsöprő vihar. Autósok, szörfözők szorultak mentésre. Obwaldnál villámcsapás ért egy menedékházat, amely teljesen leégett, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk, hogy a tűz más épületekre is átterjedjen – közölte a rendőrség.
Lengyelországban már a vízellátással is gond van, s a vízgazdálkodási hivatal szerint megnőtt a veszélye az ivóvíz biológiai szennyeződésének is.
Az EU-nak nincs egységes válasza a kánikulára. Európának nincs a váratlan természeti jelenségeket, katasztrófákat előre jelző közös rendszere, sem a megelőzést szolgáló együttműködési, intézkedési terve. Egy magyar napilap kérdésére a brüszszeli bizottság szóvivője rámutatott, a hőségnek „nincs európai dimenziója”. A három évvel ezelőtti, 2003-as kánikula ráébresztette a kormányokat a tétlenség szomorú következményeire. Spanyolországban például 2004-ben elfogadták, majd tavaly továbbfejlesztették azt az akciótervet, ami a nyári hőség okozta kellemetlenségek megelőzését és csökkentését szolgálja. Madrid 2005-ben 850 ezer eurót költött a lakosságot tájékoztató kampányra, kiadványok és poszterek terjesztésére. A nap huszonnégy órájában ingyenesen működő telefonvonalat létesített, megteremtette az önkéntesek és a segélyszolgálatok szorosabb együttműködésének feltételeit. Azonban a jó példa még mindig nem serkentette annyira az országokat, hogy uniós szinten együttesen lépjenek fel a kontinens egészét sújtó hőmérsékleti problémák ellen.
Kevés a víz a horvát szigeteken. Horvátországnak is ivóvízhiánnyal kell szembenéznie az idegenforgalmi idény kellős közepén. A hetek óta tartó heves nyár kiélezte a lappangó problémát, főleg a szigeteken. Megnehezült a vízellátás Peljesacon, Korculán, Lastovón, Visen, Mljeten, Pagon. A vízügyiek takarékosságra szólították fel a lakosságot, ám a felhívásoknak nincs, nem is lehet nagy foganatjuk. Talán a helybeliek megértésére számíthatnak is, de lehet-e ugyanezt elvárni a turistáktól, amikor a korlátozások miatt délelőtt tizenegytől este ötig szárazak a csapok…
„Nincs víz, nem zuhanyozom, bűzlök, mint egy kecske” – szellemeskedett az egyik olasz turista, aki megtapasztalhatta a rakovicai vízhiányt. A horvátoknak azonban nincs kedvük viccelni. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megoldják a problémát, amely – ha nem javul a helyzet – súlyos csapást mérhet a horvát turizmusra. Pag szigeten, amelynek tízezer lakosa van, most hetvenezren használják a vizet. Néhol teljesen összeomlott a vezetékes vízellátás, és a hatóságok figyelmeztetnek, hogy a más, nem eléggé megtisztított forrásokból nyert víz betegségeket idézhet elő.
A horvát haditengerészet sietett a szomjazó sziget segítségére. A múlt hét csütörtökön beállt tartályhajó 330 tonna vizet vitt Trstenikből a Pag szigeti Mandréba. Az ivóvizet egyenesen a hálózatba engedték, amivel némileg enyhítettek a hiányon. Ahhoz, hogy rendeződjön a probléma, a hajónak naponta legalább hatszáz tonnát kell hoznia. Mint a parancsnok kijelentette: a pagiak rendelkezésére állnak. Pagon egyébként vitát is okozott a vízzel való gazdálkodás: miközben Novaljában hatórás szigorú redukciót vezettek be, a többi település turistái „bővelkednek” a drága ivóvízben.
Ám a vízhiány okai között szerepelnek a régi vezetékek, a szűk csövek, amelyek nem bírják el a nagy fogyasztást, s ott is csökkent a nyomás, ahol egyébként lenne elegendő víz.
A vízhiánnyal hozták összefüggésbe, hogy az utóbbi napokban többen – főleg turisták – gyomorbántalmakra, hányingerre, hasmenésre panaszkodtak. A horvát közegészségügyi intézet cáfolta, hogy a betegségeket a víz okozta volna. A szigetek vezetékes ivóvize egészségügyi szempontból ellenőrzötten kifogástalan – közölték. A pagi rendelőkben félszáz beteg jelentkezett. Néhányukat a zadari kórházba kellett szállítani. (S. I.)
Olvad New York is. New Yorkban a hőségben kialszanak a közlekedési lámpák, megolvad az aszfalt, és elszaporodnak az utcai rablások, de mivel ez minden nyáron így van, az emberek szó nélkül szenvedik el a megpróbáltatásokat.
Az akár 40 Celsius-fokos hőmérséklet és a levegő 90 százalékos páratartalma a két osztályból álló társadalom új formáját hozza létre a nyolc és fél millió lakosú metropolisban – adta hírül az MTI. Az egyik osztályhoz tartozók megengedhetik maguknak, hogy ne vegyenek tudomást a nyárról, amennyiben egész napon át légkondicionált lakásukban és irodájukban tartózkodnak, sőt még pincsijüket is légkondicionált kutyataxival fuvarozzák a városban. A másik osztálybeliek izzadnak. Lehűtött kólásdobozokat tartanak polcaikon, vagy utcai vízcsapoknál tusolnak mindenki szeme láttára. Nyilvános uszodák jószerével nincsenek a városban. És jóllehet New York szigetváros, mégsem nyaralásra alkalmas hely: vagy túlságosan szennyezett a víz, vagy túl veszélyesek az áramlatok. Úgy tűnik, hogy még a felhőkarcolók is izzadnak: a hűtőberendezésekből csöpög a víz a járdákra. Hozzátartozik az igazi New York-i nyárhoz, hogy időnként összeomlik a túlterhelt elektromos hálózat, túl nagy a csúcsra járatott hűtőszekrények és klímaberendezések fogyasztása. Queens negyedben az idén százezer lakást érintett a kimaradás, és közülük ezerben tíz napig nem volt áram. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
