Az áttörésként számon tartott őssejtkutatást kezdetektől fogva folyamatos viták övezték. Az első botrány 2001-re datálódik, amikor is az egyesült államokbeli Kelet-virginai Orvosi Egyetem Jones Intézetének kutatói mesterséges megtermékenyítéseket végeztek, hogy az így létrejövő zigóták őssejtjeit kísérleteikhez felhasználják. Az ügy világszerte óriási felháborodást váltott ki, Amerikában kitört az úgynevezett őssejtháború, amit George Bush azzal zárt le, hogy megtiltott mindennemű klónozást és az eljárásra irányuló kutatásokat egyaránt. Később azonban kutatói nyomásra részlegesen engedélyezte az őssejtkísérleteket, azzal a feltétellel, hogy nem tenyésztenek ki külön erre a célra emberi embriókat és a „hulladék” őssejtkultúrákat nem engedik tovább fejlődni egészen az embrionális állapotig. 2004-ben pedig a demokrata elnökjelölt, John Kerry megválasztása esetére további támogatásokat helyezett kilátásba, illetve az államilag támogatott őssejtkutatási alap megemelésére tett ígéretet. Kerry vesztett, de az őssejtkutatást érintő viták nem csendesedtek. Kedden épp azzal a szándékkal ült össze a szenátus, hogy megvitasson három olyan törvényt, amely az őssejtkutatás szabályozására és állami finanszírozására vonatkozik. Az elsőt – amely kiszélesíti a szövetségi kormányzati forrásokból finanszírozott őssejtkutatásokat, és lehetővé teszi, hogy a lombikbébiprogramokkal foglalkozó klinikákon kísérletezhessenek az életképtelen embriókkal – a szenátus 63:37 arányban jóváhagyta. Csupán négy szavazat hiányzott a kétharmados többséghez, ami egy újabb szavazás esetén felülbírálhatná Bush vétóját. Az elnök már korábban ígéretet tett vétójogának alkalmazására, ha pedig be is váltja, ez lesz hatéves elnöki tevékenységének első ilyen jellegű megmozdulása. A második javaslatot – amely megtiltja az úgynevezett embriófarmot, azaz embrió beültetését csakis sejt és szövet kinyerésének céljával –, illetve a harmadikat – amely a humán embrió elpusztítása nélküli őssejtkinyerési megoldásokat támogatja – konszenzussal fogadták el a törvényhozók. A kérdés egyébként igencsak megosztja a társadalmat. Közvélemény-kutatások szerint 70 százalék támogatja – köztük a republikánus Nancy Reagan, Arnold Schwarzenegger – áttörést remélve az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és más súlyos betegségek gyógyítása terén. A konzervatív oldal azonban kifogásolja, hogy mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott, élő embriókat használnak fel tudományos kutatásokhoz, ami a keresztény felfogás szerint gyilkosság.
A kérdést övező viták Európában is nagy vihart kavartak. Nemrégiben Olaszországban az európai püspökök szervezete emelte fel hangját az emberi embrió és az embrionális őssejten végzett kutatást szolgáló európai uniós projekt ellen. A 2007–2013-as kutatási és fejlesztési program parlamenti tárgyalása során pedig megmutatkozott, hogy maguk a tagállamok sem képviselnek egybehangzó álláspontot a kérdés kapcsán. Némelyek, például Ausztria, Lengyelország, Németország – a Vatikánnal megegyező álláspontot képviselve, miszerint az embrión való kutatás nem összeegyeztethető az emberi élet iránti tisztelettel – tiltakoznak az embriókon végzett kísérletek ellen, és követelik az uniós keretekből nyújtott támogatások visszafogását, azzal együtt, hogy a tudományos fejlődés szempontjából éppen az uniós szintű támogatás lenne a legcélravezetőbb. A 2005-ös bizottsági megállapítás pedig így nyilatkozik: „Nincs mód a géntechnológiával kapcsolatos jog európai harmonizációjára, éppen ezért érdemes tiszteletben tartani az egyes államok által alkalmazott sajátos szabályozásokat”. Az őssejtkutatás pártolói szerint azonban még a mélyreható tisztelet sem gátolhatja az uniót, hogy támogatásokat nyújtson az egészségtudomány e kiváló kutatási ágazatában élenjáró tagállamoknak. Amelyek mellesleg az egységes európai kutatási térség programjának részeként teret biztosítanak a tiltás pártján álló államokból érkező professzoroknak is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
