Régóta tudni lehetett, hogy így lesz, ám most, amikor valóban megkezdődött az építkezés, a látvány brutális: az M0-s körgyűrű hídjának nyomvonalán már letarolták a szentendrei-szigeti vadont, de oda a budakalászi oldal, éppúgy, mint a valamikori újpesti Izzó strandjának és vízisport-telepeinek környéke.
Eddig ha valakinek csak egy fél napja akadt a vízi túrára, a rómairól a Luppa-szigetig evezett. A múlt héten azonban, amikor a távirati iroda pontatlanságának köszönhetően (a kísérőszöveg alapján) a Luppa-szigetig vezető, az autópályahíd építéséhez rögtönzött pontonhídról készült képek lepték el a honi sajtót, sokan a szívükhöz kaptak. Ám kiderült: a pontont mégsem a kis szigetre kötötték ki, igaz, az építkezés a közelben folyik.
Tudósítónk a Luppa-szigeti közösséget faggatta: milyen lesz itt az élet a híd megépülése után?
– Pestnek szüksége van a hídra, nekünk közvetlenül nem nagyon – felelte kérdésünkre Elek Péter, a Luppa egyesület egyik vezetője, nem titkolva: a helyiek már belenyugodtak a ténybe, hogy a sziget déli csücskétől 220 méterre híd épül, ha akár akarják, ha nem. Bár a megszokott látképbe egyelőre nem igazán illik bele az ideiglenes pontonhíd sem, az ittenieket még nem zavarják különösebben a munkálatok.
– Maga a kacagás és vígság szigete – legalábbis így vélték az újságírók a ’40-es években. A Luppa-sziget az elmúlt hetekben kissé veszített a vonzerejéből. Kívülről nézve ma valóban a pontonhíd és néhány betonkeverő munkagép hívja fel rá a figyelmet. Az M0-s híd építésével a város jelentős lépést tett az eddig érintetlen terület felé.
A parton Tury László, aki a szigetet és a szárazföldet összekötő kompjárat működtetője immáron 15 éve, szívélyesen fogad hajójában. Rögtön kettős érzésről kezd el beszélni a híddal kapcsolatban. „Kimondottan itt, a Luppa-sziget közelében nem örülök neki. Ahol az ősfákat kivágták (a Szentendrei-szigeten), most úgy néz ki a part, mint egy ipari terület. Másrészről viszont megértem, hogy Budapestet el kell kerülni valahogy.” Szerinte egy kilométerrel lejjebb kellett volna megépíteni a hidat, mert „így most már innen fog kezdődni a vadvíz, és nem pedig a Római-part végétől.”
A kajakosokat nem gátolja a továbbhaladásban a pontonhíd, mivel egy része felnyitható. Egyedül a látvány az, ami zavarja őket, de miután a parti büfében megmutatták nekem is a látványterveket, igazat adtam nekik, és Tury László szavaival élve: „a híd kecses lesz”, a tudományos-fantasztikus filmeken edződött szemnek pedig kimondottan szokványos.
A Luppa-sziget egyetlen büféjében Diós Sándorné, a tulaj felesége szerint sem fog különösebb gondot okozni az építmény. „Lejáró ide nem lesz, sem a Szentendrei-szigetre, úgyhogy szerintem nem fogja zavarni az itt élőket.” – A forgalom zaja és füstje nem fog a sziget felé jönni a szélirány és a fák miatt – vélte. A hangfogó sem egy utolsó tényező. Már ha a tervek szerint épül meg. „A legutóbbi információk szerint a zajfogót nem akarják elkészíteni a hídon, állítólag csak a Budakalász felőli oldalon, holott azt megígérték” – mondta Elek Péter. Ha ez így lesz, lépni fognak. A sziget környezetéért felelős egyesület vezetője is jól tudja, hogy a hídra szükség van. „De nem lehet mindenkinek jót építeni.” A legtöbben a csúnyán megbolygatott növényzetért aggódnak, habár Elek Péter úgy véli, „a természet azt egy pillanat alatt rendbe hozza – ahol nem betonozzák le persze.”
Az M0-s híd építése tehát egyelőre nem zavarja a Luppa-szigetieket, a munka zaja alig hallatszik be annak a mintegy tíz nyaralónak a kertjébe, ahonnan rálátni a hídra. Az pedig, hogy továbbra is az árvíz marad-e a legnagyobb gondjuk a szigeten üdülőknek, a híd elkészülte, vagyis 2008 után kiderül.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
