Nem a megszorításokra

Több gazdasági szervezet aggályosnak ítéli az adóemeléseket és a megszorításokat tartalmazó Gyurcsány-csomag számos elemét. A vállalkozókat, munkáltatókat, gyáriparosokat és pénzügyi intézeteket tömörítő egyesületek az Alkotmánybíróságtól remélik a kérdéses passzusok felülbírálását azután, hogy az Országgyűlés megszavazta, a köztársasági elnök pedig kézjegyével látta el a törvényeket.

Közös beadványban kér alkotmányossági vizsgálatot egyes adótörvényekkel szemben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). E szervezetek már korábban közölték: amennyiben az Országgyűlés rábólint az adócsomagra, Alkotmánybíróság (AB) elé viszik az ügyet. Megítélésük szerint a Gyurcsány-csomag jogbizonytalanságot idéz elő, hiszen a kormány egyes terheket már év közben emelne, ráadásul bizonyos adónemek és járulékok annak ellenére nem szűnnek meg, hogy ezt korábban elfogadott törvények szavatolják. Ezek közé tartozik a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint az iparűzési adó is.
A gazdasági érdekképviseletek a minimálisan elvárható adó bevezetését, valamint a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés kötelezővé tételét is sérelmezik. E két lépésnek az az üzenete, hogy a vállalkozók csalók, akik ki akarnak bújni a közös terhek viselése alól – közölte a VOSZ minapi sajtótájékoztatóján Demján Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke. A kétszázalékos „elvárt” adót a vállalkozások akkor is kötelesek leróni, ha bevételük nem éri el a társasági adó alapját. A jogszabály tehát abból indul ki, hogy a cégek csak papíron veszteségesek, valójában képesek az adó megfizetésére – vélik a gazdasági szereplők. Hasonlóképpen aggályos az is – még akkor is, ha ez alól kérhető mentesség –, hogy a jövőben minden munkáltató a minimálbér kétszerese után köteles befizetni a járulékokat. A szervezetek szerint aggályos, hogy egy vállalkozásnak utólag kell bizonyítania: a valós kereset tényleg alacsonyabb a minimálbér duplájánál. Ráadásul a kérelmeket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz kell benyújtani, tehát aki szerény anyagi erőről ad számot, jó eséllyel felkelti az ellenőrök figyelmét.
Lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára közölte: a szervezet megvárja, hogy a vitatott adótörvények megjelenjenek a Magyar Közlönyben, jogászaik azonban már készítik az AB-nek szánt dokumentumokat. A kérelem benyújtására néhány héten belül sor kerülhet – tette hozzá. Ugyanerről számolt be lapunknak a Magyar Bankszövetség is. A szervezet július 11-én még Sólyom László köztársasági elnököt kérte az előzetes alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésére, az adótörvények aláírása után azonban maga a szövetség fordul az AB-hoz. Véleményük szerint a kamattámogatás után fizetendő járadék nem felel meg a közteherviselés elvének és az uniós jogszabályoknak, jogbizonytalanságot okoz, s diszkriminatív a hitelintézetekkel szemben. Sérelmezik azt is, hogy a szolidaritási adó szeptember 1-jei hatálybalépése után a bankok idén még a korábban bevezetett különadót is kötelesek fizetni, így háromszoros adóteher hárul rájuk.
Komoly kritikával illeti az adótörvényeket az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is. A törvénycsomag a családi és mikrovállalkozások megszűnéséhez vezethet, s lehetetlenné teszi a cégek felzárkózását és technológiai megújulását – fogalmaz a szervezet tegnapi közleménye. Az IPOSZ az állami támogatások bővítését követeli, s leszögezi: a törvényekben sugalltakkal szemben a kisvállalkozókra eddig sem volt jellemző az adóelkerülés. A szövetség azt is sérelmezi, hogy Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem volt valós párbeszéd.