Olvasnának elődeink agyában

Amerikai és német tudósok kétéves programot készítettek a Neander-völgyi ősember genetikai kódjának megfejtésére. Azt remélik, ezáltal többet megtudhatnak arról, hogyan fejlődött ki a mai ember agya.

Megpróbálják elkészíteni a Neander-völgyi ősember géntérképét a németországi Max Planck Intézet antropológusai amerikai kutatókkal karöltve. Ha sikerrel járnak, akkor sok, a modern emberi agy fejlődésével öszszefüggő kérdésre kaphatnak választ – adta hírül az AP.
A Neander-völgyi ősember Európában és Ázsia nyugati részén jelent meg több mint 200 ezer évvel ezelőtt, s hozzávetőleg 30 ezer éve tűnt el. A tudósok a mai ember legközelebbi rokonának tartják, és meggyőződésük, hogy a tanulmányozásával sokat megtudhatunk magunkról is. Ma ugyanis még eléggé hiányos az önismeretünk. Nincs válasz arra a kérdésre, miként tanultunk meg járni, és hogyan fejlődtek ki az emberi nyelvek. A Neander-völgyi ősemberről feltételezik, hogy ha a mai utódaira jellemző okszerű gondolkodás képességét nem birtokolta is, viszonylag értelmes volt, ezért alkalmas arra, hogy összehasonlítási alapul szolgáljon az agy fejlődési fokozatait feltáró kutatásokban.
A kétéves program alapján dolgozó tudósok korábban a legközelebbi élő rokonaink, a csimpánzok géntérképét állították össze. A kívánt célhoz azonban nem jutottak közelebb, mert az ember és a csimpánz génjei között 35 millió eltérést találtak. Az ember és a csimpánz között a fejlődési ív túl hosszúnak bizonyult ahhoz, hogy útjelzőkre találjanak a két végpont között.
A Neander-völgyi ősember megtalált egyedeinek fosszilis maradványaival dolgozó kutatók célja most az, hogy rekonstruálják az ősember hárommilliárd építőkockát tartalmazó génállományát. A munka legnehezebb része a zavaró szennyezések eltávolítása lesz, elsősorban az, hogy a negyvenezer éves mintákból kiválasszák és elkülönítsék azoknak a mikrobáknak a DNS-eit, amelyek valaha a holttestbe kerültek. Becslések szerint a vizsgált DNS-mintáknak csak az öt százaléka tartozhat a Neander-völgyi ősemberhez, de a korábbi eredmények alapján a kutatóknak meggyőződésük, hogy meg tudják fejteni a kirakós rejtvényt. Reményeik szerint bebizonyítják majd, hogy a Neander-völgyi nem a végpontja volt egy evolúciós láncnak, hanem a mai ember elődje.