Orbán Viktor visszatérése

Mint arra számítani lehetett, a tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadása révén tért vissza az aktuálpolitika mezejére Orbán Viktor. Kevesebb mint három hónappal az önkormányzati megméretés előtt körvonalazódni kezd a legnagyobb ellenzéki párt választási stratégiája, de legalábbis azok a kulcsszavak, amelyek köré a kampány épülhet. Az is világossá vált – és aligha hat a meglepetés erejével –, hogy az októberi választásoknak Orbán Viktor irányításával vág neki a Fidesz. Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak, és tönkreteszi a demokratikus alapokat – adta meg a következő hetek-hónapok jelszavát a volt miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn. A kampány egyik döntő kérdése vélhetően az lesz: hitelesnek tűnik-e az ország közvéleményének szemében az a miniszterelnök, az a kormány, illetve azok a koalíciós pártok, amelyek politikai hazugságokra építve győztek az áprilisi parlamenti választásokon? Jelenleg nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc hitelessége mélyponton van. Két hónap alatt „önerőből” sikerült elérnie azt, ami a balliberális médiának többéves munka árán Orbán Viktor esetében. Persze, ne legyenek illúzióink, a médiahenger ugyanúgy beindul (megállt-e egyáltalán?) az önkormányzati megméretést megelőző kampány időszakában, mint néhány hónappal ezelőtt. Ezzel a hátránnyal együtt kell elhitetnie a jobboldalnak, hogy mondandója, politikusai hitelesebbek, mint Gyurcsány Ferenc és csapata. Orbán Viktor tusnádfürdői előadásán bejelentette, szeptember 23-ra nagygyűlést hívnak össze a Hősök terére. A tér azért is szimbolikus, mert az egypártrendszer 1989-ben ott bukott meg – tette hozzá a Fidesz elnöke, elejét véve a baloldalról várható támadásoknak, miszerint a MIÉP kedvenc helyszínére hívja híveit. Addig is, a kormányzat nyílt hazugsága ellen tervezett aláírásgyűjtéssel heteken belül elindul az ellenzék aktivizálódása, a Gyurcsány-kabinettel elégedetlen vagy abban csalódott állampolgárok mozgósítása. A Fidesz elnöksége mai ülésén dolgozza ki a Jó reggelt, Magyarország! kiáltvány részleteit. A dokumentumot Gál Kinga, Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály, Navracsics Tibor, Schöpflin György, Szájer József és Gyürk András írta alá. A székely fenyők között végre ismét eldördült a Fidesz politikai startpisztolya.
A tusnádfürdői szabadegyetem egyébként természetesen az idén is alapvetően nemzetpolitikai kérdésekről, illetve a magyar– román párbeszédről szólt. A tábor kerekasztal-beszélgetésein visszatérő téma volt az autonómia ügye. Orbán Viktor záró előadásában úgy vélte, a magyar külpolitikának kötelessége felvállalni, nemzetközi szinten képviselni a határon túliak autonómiatörekvéseit. Hogy e felvállalásra nincs sok esély, azt Göncz Kinga külügyminiszter minapi, lapunknak adott interjúja sejteti. A magyar diplomácia vezetője alapvetően a kisebbségben élő magyarok és az érintett szomszédos országok többségi társadalmának párbeszédére, a helyi politikai konstellációkra bízná a kérdést. Nem tagadva a fentiek elengedhetetlen fontosságát, abban azért egyetértés van a Kárpát-medencében élő magyarság körében, hogy az anyaország erőteljes lobbija, támogatása nélkül nehéz belátható időn belül célba érni az autonómia ügyében. Orbán Viktor előadásában a szlovákiai fejleményeket hozta fel példaként, arra utalva, hogy az önrendelkezés, az önálló intézmények jelenthetnek csak garanciát az olykor igencsak baljós politikai széljárások ellen. A budapesti diplomácia által egyébként felületesen kezelt pozsonyi helyzethez friss adalék az erős kormányzati pozícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének hétvégi üzenete. Jan Slota a cseh konzervatív Lidové Noviny lapnak adott interjújában azt állítja, hogy Dél-Szlovákiában a magyarok uralkodnak, és a Szlovák Köztársaság felségterületén elnyomják a szlovákokat, s ott szlovákul nem lehet senkivel szót érteni. Míg Komáromban Cirill és Metód szlovák hittérítők szobrát a Matica Slovenská székházának bejárata fölé tudták csak elhelyezni, addig Rozsnyóban „szobrot emeltek Kossuth Lajosnak, a szlovákok gyilkosának, aki aláírta Stúrék (szlovák nemzeti mozgalom a XIX. század közepén) halálos ítéletét, Kassán pedig Rákóczinak emeltek szobrot, aki nyolcvanezer szlovákot gyilkolt meg” – fejtegeti a pártvezér, hozzátéve: Attilának, aki „egész Európában gyilkolt”, Szlovákia-szerte vannak emlékművei. „Ezek után valaki még csodálkozik, hogy létezik az SNS, amely azon szlovákok jogaiért harcol, akik ezer évig éltek magyar elnyomás alatt” – magyarázza Slota.
A tusnádfürdői szabadegyetem szervezőinek ismét sikerült az, ami másoknak az év többi napján egyszer sem: egy asztalhoz ültetni Markó Bélát és Tőkés Lászlót. Az erdélyi magyarság két meghatározó politikusa éles hangú, de kompromisszumkereső vitát folytatott, amelynek végén szóbeli megegyezés történt arról, hogy további egyeztetések után akár Brüsszelben is együtt képviselhetik a székelyföldi autonómia ügyét egy reprezentatív politikai, civil és egyházi személyiségekből álló küldöttség tagjaiként. Orbán Viktor mindkettőjükkel külön-külön tárgyalt, a megbeszélések lényege ugyancsak egyfajta erdélyi magyar–magyar közeledés elősegítése volt. A tábor másik fontos kerekasztal-beszélgetése az úgynevezett kis Magyar Állandó Értekezlet (Máért) volt, amelyen az erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghatározó magyar szervezetek képviselői tekintették át elsősorban a Gyurcsány-kormány okozta nemzetpolitikai károkat. A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, a Máért felfüggesztése, a támogatások csökkentése és a struktúra felszámolása új helyzetet teremt, vélhetően ez lesz a fő témája a nyár végére tervezett újabb kis Máértnak is, amelyet a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) szervez. Sokan teszik fel a kérdést, miért nem fogadta nagyobb, egyértelműbb felháborodás és tiltakozás a határon túli magyarok részéről Gyurcsány Ferenc romboló nemzetpolitikai intézkedéseit. Kern Imre, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ügyvezető alelnöke Tusnádfürdőn közvetett módon válaszolt. A VMSZ álláspontja mindig is az volt, hogy minden magyar párttal tartani kell a kapcsolatot, „sajnos az aktuális budapesti kormánnyal is” – fogalmazott. E csapdahelyzet alighanem általános a Máért tagszervezetei esetében.
Végül, de nem utolsósorban figyelmet érdemel az Európai Néppárton belül tervezett Kárpát-medencei konzultáció. Orbán Viktor kezdeményezése a határon túlról első körben az MKP-t és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget érinti, hisz e két formáció képviselői már most az Európai Parlament soraiban ülnek. Mindkét párt politikusai a jobbközép EP-frakciót erősítik, s ide igyekszik a VMSZ is. Szem előtt tartva, hogy a legnagyobb európai pártszövetségről van szó, erős magyar lobbitevékenységnek is terepe lehet az a néppárt, amelynek Orbán Viktor az egyik alelnöke. Valószínűleg kevesen gondolták a magyar EU-csatlakozás napján, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor Brüsszelben vagy Strasbourgban kerül sor magyar–magyar egyeztetésre, mivel a regnáló budapesti kabinet felszámolja e párbeszéd intézményesített kereteit.