Oszló versenyhátrány

Az állami támogatási rendszer szűkülésével jelentősen csökkenne a versenyhátránya a lakáslízingpiacnak – állítja Dunavölgyi Mária, az OTP-SCD Lízing vezérigazgatója, aki úgy látja, hogy Magyarországon a lakossági megtakarítások nagyságrendje jelentősen nem bővül majd, ám szerkezetében alapvető változások lesznek a következő években.

Egykori tőzsdei vezetőként hogyan értékeli a hazai pénz- és tőkepiaci folyamatokat, különösen annak fényében, hogy az elmúlt hetekben a tőzsdéről „kiszálltak” a külföldi befektetők, eközben gyengült a forint?
– Sok tényező alakítja a hazai pénzügyi folyamatokat. A Budapesti Értéktőzsde már sok befektetőt vonzott – elsősorban külföldről. Tudni kell, hogy a magyar börzén forgó papírok nyolcvan százaléka külföldiek kezében van, akik azért „szállnak ki”, mert más piacokat most kedvezőbbnek ítélnek meg befektetési szempontból.
– Ráadásul a negatív megítélés nem csak a részvénypiacot érinti.
– Tény, hogy az elmúlt időszakban a gyengülés a pénzpiacot és az állampapírpiacot is érintette. A Budapesti Értéktőzsdével együtt gyengült a forint, és az állampapírhozamok esetében is volt némi meglepetés.
– Egyébként a tőzsdei cégekkel nincs semmi baj?
– Menet közben a vállalatok közzétették első negyedéves gyorsjelentéseiket is, amelyek összességében megfeleltek a várakozásoknak. A piacokat azonban ez csak ideig-órákig érdekelte, az árfolyamok hamarosan visszatértek a tőkeáramlás diktálta lejtőre.
– Hetek óta hullámzik a régió. Osztja azt a vélekedést, hogy a feltörekvő piacokat mi, magyarok húzzuk le?
– Nemcsak Magyarország, hanem maga a régió is bizonytalansági tényező, aminek hátterében a szlovák, a cseh és a lengyel „nagypolitikai” helyzet, és a makrogazdasági tényezők állnak. A jövőre nézve azonban egy dolog biztosnak látszik: a magyar piac nem lesz képes kivonni magát a regionális trend alól, és éppen ezért arra kell az erőt összpontosítani, hogy jól tippeljük meg a tőkeáramlás irányát.
– A megtakarításokkal nem vagyunk „eleresztve”: a lakosság hatvan százaléka nem is képes felhalmozni, míg a fennmaradó hányad főként bankbetétben és készpénzben tartja a pénzét. Lesz változás ezen a téren?
– A statisztika szerint a hazai lakosság körében – első számú megtakarítási formaként – továbbra is a bankbetét és a készpénz hódít. A tőzsdézés a háztartások esetében minimális. A gondot az okozza, hogy a hazai kisbefektetők – amennyiben lehet – még rövidebb távon terveznek. Ám pozitív folyamatok is tapasztalhatók: a magyar társadalom átlagos pénzügyi ismerete ugyanis bővül. Nem hiszem, hogy a megtakarítások nagyságrendje jelentősen bővülni fog, ám a szerkezetben alapvető változások lesznek a következő években. Ezt erősíti, hogy számos új, Nyugat-Európából átvett pénzügyi konstrukció is megjelent a piacon.
– Új konstrukció a lakáslízing is. Milyen piaci részesedést jósol idénre?
– A várakozások alapján a lakáslízing piaci részesedése a közeljövőben elérheti a tíz százalékot.
– Ezek szerint rendkívül népszerű ez a forma. De nem pusztán az újdonság varázsáról van szó? A bankhitel azért mégis olcsóbb.
– Az elmúlt hónapokban tapasztalt érdeklődés azt jelzi: egyre több ügyfél számára válik egyértelművé: a lakáslízing nemhogy drágább, hanem olcsóbb, mint bankhitel. Ráadásul új lakás esetében, nyílt végű konstrukciónál a havi törlesztőrészlet akár több tízezer forinttal is kedvezőbb a hagyományos banki jelzáloghitelekhez képest. Egyébként egyre többen vásárolnak ingatlant cégeken keresztül is. A társaság komoly előnyhöz jut, ha a lízingelt lakást üzleti alapon bérbe adja.
– A lakáshitel-támogatások tervezett módosítása, a kamattámogatások megszűnése mennyiben érezteti majd hatását ennél a finanszírozási lehetőségnél?
– A szóban forgó kormányzati megszorítások nyomán csökkenhetne a lakáslízing versenyhátránya, hiszen az államilag támogatott formák helyett az ügyfelek és a piac ebbe az irányba „terelődne”.