A tervek szerint már 2008 végén elköltöztetnék a különböző belvárosi épületekben található minisztériumokat egy közös irodakomplexumba – közölte lapunkkal a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) elnöke. Zelles Sándor elmondta: e szándéknak megfelelően még a jövő hónap végén kiírják azokat a pályázatokat, amelyek révén lehetségessé válik a helyszín kiválasztása, illetve megkezdhető a tervek elkészítése is. Az ütemezés szerint már 2007-ben elkezdhetik az építkezéseket, így a kormányzati hivatalok 2008 végére beköltözhetnek az új irodaházakba.
A kormányzati intézmények egy helyre költöztetése olyan elképzelés, amelynek vannak előnyei és hátrányai egyaránt – hívta fel a figyelmet a gondos mérlegelés szükségességére Hajnal István, a Biggeorge’s-NV Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója. Az előnyök közül a szakember kiemelte a város szerkezetére és fejlődésére gyakorolt hatást, valamint a felhasználók szempontjából a költségek csökkentését és a rugalmasság növekedését. A rugalmasságot ebben az esetben az jelentené, hogy a kormányzati igényeknek megfelelően változtathatnak a bérelt irodaterület méretén. Hátrány lehet ugyanakkor, ha egy csupán irodaként használatos tömb jön létre – mondta Hajnal István, mivel ez az úgynevezett brüsszelizáció jelenségét válthatná ki. Ezt a fogalmat a várostervezők az uniós központ beépítése után kezdték használni, mivel Brüsszel kormányzati negyede – a napközben oly aktív városrész – estére és a hét végére teljes mértékben kiürül.
További gondot okozhat az, ha a ma üzemelő kormányzati épületeket előzetes koncepció nélkül zúdítják rá a piacra; ráadásul egy ilyen monstre tervezetben – mint amilyenek a kabinet eddig nyilvánosságra került elképzelései – ezenkívül még sok egyebet is rosszul lehet csinálni – tette hozzá Hajnal István. Első lépésben tisztázni kellene, hogy mekkora terület használatára van igény, ehhez pedig úgynevezett „ültetési sztenderdek” szükségesek. Ez a szakmai kifejezés többek között azt jelenti, hogy el kellene dönteni: egy tisztviselő milyen nagyságú munkahelyet foglaljon el, milyen egyéb szolgáltatásokra, parkolókra lesz szükség. A piac szemszögéből nézve a kormány költözését, a rugalmas feltételekkel megkötött bérlet ígérkezik a legjobb megoldásnak, ám a kabinetnek lehetnek egyéb szempontjai is, mint például a nemzetbiztonsági kérdések. Ez utóbbi dilemma eldőlni látszik, hiszen mint azt Zelles Sándor lapunkkal is közölte, az irodákat bérelni szeretnék a fejlesztőktől és a befektetőktől.
Mindamellett, hogy a KVI a megfelelő terület kiválasztására pályázatot ír ki, az igazgatóság maga is több ötletet felvetett. Elképzelésük szerint szóba jöhetnének a most állami tulajdonban és KVI kezelésben lévő területek, illetve a MÁV Zrt. valamelyik telke. Lehetséges helyszínként felmerült a Déli pályaudvar felülépítése tizenkét hektáros területen, valamint egy, a Nyugati pályaudvar közelében lévő tízhektáros terület. Zelles Sándor elmondta: a Déli pályaudvarnál a vasútállomás átépítésével válna lehetségessé az iroda felépítése, a Nyugatinál pedig egy szabadnak nevezhető, a Podmaniczky úthoz közeli, elhanyagolt területen valósulhatna meg a beruházás. Mivel a határidő igen szűkös, a helyszín kiválasztásánál azok a területek kerülhetnek előnybe, amelyek rendelkeznek már engedélyezett építési tervekkel. Ezért az a piaci pletyka, miszerint az új iroda a Kopaszi-gáton épülne meg, még igaznak is bizonyulhat. Érdemes felidézni, hogy Kopaszi-gátnál és körülötte, a Lágymányosi-öbölben fejlesztésre kijelölt terület az MSZP közelinek mondott Leisztinger Tamás cégeinek többségi tulajdonába került a közelmúltban.
– A tervezett méretek, illetve a megközelíthetőség szempontját is figyelembe véve a lehetséges helyszínek száma nem túl bőséges – állapította meg Hajnal István. Szó lehet még – a fentebb említetteken kívül – Ferencváros és Újpest Duna-parthoz közeli részeiről, illetve a Kelenföldi pályaudvar melletti területről. Egy jelenleg alulhasznosított MÁV-terület városszerkezeti szempontból biztosan jó választás lehet, azonban az ottani tevékenység kiváltása, a szabályozási terv és az új létesítmények elkészítése sok év munkája lehet. Az ingatlanpiaci szakember szerint öt évnél gyorsabb nem lehet ez a folyamat.
Egy 150-180 ezer négyzetméteres irodakomplexum, amire a kormányzati intézményeknek szükségük lenne, a KVI vezérigazgatója szerint mintegy 40 milliárd forintból építhető meg, ám ennek költségeit egy ingatlanfejlesztő állná. Zelles Sándor közölte: a tervek alapján az irodákat a kormány bérli majd, mégpedig évi mintegy 8-10 milliárd forintért. Hajnal István pedig rávilágított: a jelenlegi, nagyrészt patinás belvárosi minisztériumi ingatlanok iránt igen jelentős a piaci érdeklődés, a korábbi tranzakciók négyzetméterenként 200 és 300 ezer forintos áron mentek végbe. Főként olyan fejlesztők érdeklődhetnek, akik elegáns lakóépületeket, szállodákat, s bizonyos esetekben irodákat szeretnének kialakítani. Bár az utóbbi azért kevésbé valószínű, mivel ezekhez az épületekhez jellemzően nem tartoznak és nem is építhetők garázsok. Az sem várható, hogy ekkora tömegű kormányzati ingatlant egyszerre el lehetne adni piaci áron – közölte Hajnal István.
Az Új egyensúly programban bemutatott tervek szerint a minisztériumok által jelenleg használt 350 ezer négyzetméteres hasznos alapterületet 160 ezer négyzetméterre kívánják csökkenteni. Szilvásy György kancelláriaminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eladásra kínált épületekből a kormány 75-100 milliárd forintos bevételre számít. Figyelemre méltó, hogy ebből az összegből az új épületeket tíz évig sem lehetne bérelni. Ráadásul a kancelláriaminiszter bejelentette azt is, hogy a régi épületekből származó bevételeket a kormány az államadóság csökkentésére kívánja fordítani. Ugyanakkor korábban a parlamentben még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi ingatlanok értékesítése nemcsak a kivitelezés költségeit, de a működtetését is fedezik majd.
origo.hu
Brutális támadás a Blahán: földre teperték a BKK biztonsági őrét, egy taxis felvette az egészet - videó!
