Politikus hadsereg

Két izraeli katona múlt heti foglyul ejtésével vette fel az Izrael által odavetett vériszamos kesztyűt a Hezbollah. Közel-Kelet-szakértők számára sem egészen egyértelmű, mi lehet a régóta legitim közéleti szerepre törekvő szervezet hosszú távú célja a palesztin–izraeli konfliktus új fejezetébe történő beavatkozással. Pedig akár modellértékű is lehetne, ahogyan az iszlám terror kezdőpontja, az 1983. április 18-án az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége ellen végrehajtott öngyilkos bombamerénylet óta a társadalmi integráció útjára lépett. Az EU a 3000-4500 taggal és harmincezres mozgósítható milíciával rendelkező Hezbollahot a terrorszervezetek listáján nem is szerepelteti, de operatív irányítójukat, Imad Fajez Mugniját terroristaként tartja nyilván. A 2005-ös választásokon a szervezet civil szárnya által indított jelöltek huszonhárom helyet szereztek meg a százhuszonnyolc tagú parlamentben. Az ellenőrzése alá vont déli területeken kórházakat és iskolákat tart fenn, hírügynökséget, televízió- és rádiócsatornát működtet nagyrészt iráni finanszírozású újjáépítési alapja, a Dzsihád al-Bina keretében. Mostanáig ezért is hallathatták egyre erőteljesebben hangjukat az országban azok, akik az Isten Pártjának nevezett Hezbollah lefegyverzésére szólítottak fel, erre pedig az ENSZ egy 2004-es határozatban kötelezte is szervezetet. Az viszont a maga részéről elszántan ragaszkodik arzenáljához, kiegészülve az Irán által biztosított 45–70 kilométeres hatótávolságú Fadzsr–3 és Fadzsr–5 rakétákkal, amelyek Izrael távolabbi területeit is elérhetővé tették számára. Irán 200 kilométeres hatótávolságú Zelzal-2 típusú rakétákkal is ellátta szövetségesét.
A Hezbollah akciói mögött a Hamász iránt kifejezett szolidaritáson kívül Irán regionális ambíciói sejlenek fel. A Libanon 1982-ben történt izraeli inváziójára válaszul megalakult síita mozgalom politikai vezetője, Haszán Naszrallah sejk egyértelmű elkötelezettje Teheránnak, amely érthető ellenszenvvel figyeli az Egyesült Államok demokratizálási kísérleteknek nevezett ténykedéseit. Irán ezáltal a szunnita többségű országoknak, például Szaúd-Arábiának is jelezheti nagyhatalmi szándékait. Egy Irán, Szíria, a Hezbollah és a Hamász képezte síita dominanciájú érdek-képviseleti tengely széles körű Nyugat-ellenes hullámot gerjeszthet szerte az arab világban – vélik név nélkül nyilatkozó libanoni politikusok.