Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy együtt kell működni a legfelsőbb gazdasági vezető intézményeknek, s szeretné elérni, hogy az augusztus 31-ig elkészítendő konvergenciaprogrammal kapcsolatban mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány részéről olyan álláspont alakuljon ki, amely közelít egymáshoz. A folyamatos konzultáció szükségességét, a nemzeti intézmények összefogását és az „erős talapzat” fontosságát hangsúlyozó kormányfő megköszönte Járainak az együttműködést.
Emlékezetes, hogy a kormány által néhány nappal ezelőtt elfogadott konvergenciatanácsról szóló indítvány az SZDSZ-es javaslattal szemben nem szerepelteti az MNB elnökét a tanács tagjai között, sőt egytől egyig a kormányfő saját jelöltjeit delegálja a független tanácsadói grémiumba.
A július 13-án létrehozott testület feladata, hogy véleményt nyilvánítson a Brüsszelnek néhány hét múlva beadandó középtávú magyar felzárkózási programról, ezért a szabad demokrata elképzelés szerint a jegybankén kívül az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökét is be kellett volna vonni a független munkába.
*
Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült, amikor konkrét személyekre tett javaslatot, kikerülve az MNB vagy az Állami Számvevőszék bevonását a grémiumba.
Járai Zsigmond megköszönte a konvergenciaprogramról szóló, a monetáris tanácsot több új elemmel felvilágosító kormányfői tájékoztatást, mely az egyensúly-javítás további intézkedéseit célozza, ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni az esetleges további megszorításokat illetően, mivel ezek kormányzati döntéseket érintő kérdések.
A jegybank elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy be kellene végre ismerni a 2010-es euróbevezetési dátum tarthatatlanságát, „amely ma már tisztán látszik”. A megszorítócsomaggal kapcsolatban Járai úgy fogalmazott, hogy a már elfogadott adó- és járuléknövelő törvények nem jó irányba viszik az országot, mivel csökkentik a versenyképességet, növelik az inflációt. Az elnök korábban több alkalommal is ismertetett állásfoglalása szerint a csomag hatására létrejövő versenyhátrány és pénzromlás újratermeli a gazdasági problémákat, s nem nyújt tartós megoldást az ország pénzügyi gondjaira, ezért a kiadási oldalról is segíteni kellene a stabilizációs lépéseket. Ebben a kérdéskörben az MNB ugyanakkor nem javasolt konkrét intézkedéseket, mert ezek a döntések a kormány döntései alapján történnek, a reformjavaslatok – mint például a kormányfő által emlegetett szociális kiadások és támogatások lefaragása – nem tartoznak a jegybank hatáskörébe.
Gyurcsány szerint az ország 2008-ra megteremti az egyensúlyt, és meg tud majd felelni a maastrichti kritériumoknak, melyek közül jelenleg egyet sem teljesítünk, s hangsúlyozta, hogy egyetértés van a monetáris tanáccsal történő konzultációs szándékra vonatkozóan.
A konvergenciaprogramot és a monetáris tanács tájékoztatását illetően Járai kifejtette: élni fognak véleménynyilvánítási jogukkal a számukra most ismertetett lépésekkel kapcsolatban. Ismeretes, hogy tavaly februárban, a monetáris tanács új tagjainak kinevezésekor Gyurcsány mindössze egy órával a hivatalos bejelentés előtt tájékoztatta a jegybankelnököt az új tagok személyéről, figyelmen kívül hagyva az MNB vezetőjének véleményét. Járai akkor úgy nyilatkozott, nem nevezhető véleménynyilvánításnak a puszta tájékoztatás, és a jogszabályokat valamennyi állampolgárnak be kell tartania. A kialakult helyzet miatt kérdésessé vált, hogy Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök jóváhagyja-e az új személyek kinevezését.
Jogcím nélküli tétel. Júniusban a társasági adóból hárommilliárd forinttal, az áfánál hatmilliárddal, a jövedéki adónál négymilliárd forinttal volt magasabb a költségvetés bevétele, mint a terv – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) júniusra vonatkozó részletes államháztartási adataiból. Az éves prognózisunkat fenntartjuk az államháztartási hiány tekintetében (az 1768,6 milliárd forintos előrejelzés 1767,1 milliárd forintra változott), júliusban pedig nagyon kicsi, mintegy 7,8 milliárd forintos többlettel zárhat az államháztartás (pénzforgalmi szemlélet, helyi önkormányzatok nélkül) – mondta el tegnap sajtótájékoztatóján Katona Tamás, a PM államtitkára. A terven felüli hiányt okozó tételek összértéke meghaladja az ezermilliárd forintot, melyek között szerepel egy jogcím és összeg nélküli tétel is. A napi.hu számításai szerint ez az összeg meghaladhatja a százmilliárd forintot, ám erről a kormány „üzleti érdekeit szem előtt tartva” nem kívánt nyilatkozni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
