Tartósan magas marad az olaj ára

Meglehetősen szélsőségesek az olaj árával kapcsolatos jóslatok, de abban mindenki egyetért, hogy a fekete arany tartósan drága lesz, időlegesen pedig akár száz dollár fölé ugorhatnak a jegyzésárak. Az iparágban olyan sok a kockázati tényező, hogy bármikor bekövetkezhet egy árrobbanás; a kérdés csak az, kibírja-e ezt nagyobb sokk nélkül a világgazdaság.

Még a legóvatosabb becslések szerint is legalább húszszázalékos a kockázati felár a jelenlegi olajárakban. Magyarul: a nyolcvan dollárt közelítő ár körülbelül húsz dollárral magasabb annál, mint amennyit a keresleti és kínálati viszonyok indokolnának. A magas felár oka az, hogy a klasszikus olajkitermelő országok közül jó néhány küzd olyan politikai, esetenként katonai konfliktussal – Irak, Irán, Nigéria és a kőolajtermelő dél-amerikai országok sorolhatók e körbe –, melyek kiteljesedése kínálati zavart okozna, s a piac beárazza ezt a kockázatot. Hogy a hangulat mennyire feszült, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy most két olyan ország, Izrael és Libanon háborúja veri fel az árakat, melyek nem tartoznak az olajkitermelő országok közé, csupán közel helyezkednek el az Arab-öböl nagy termelőihez.
Válságnak egyelőre semmi jele, legalábbis olyan formában semmiképp, mint ahogy az 1973-ban történt – abban az esztendőben, amikor az olajválság kifejezés született. Akkor az egész világot mély recesszióba taszította a magas olajár, most azonban nem mutatkoznak a harminc évvel ezelőtti jelek. A legfontosabb különbség talán az, hogy a magas olajárat ma nem követik a fizetések – az első olajválság idején a felfelé kúszó olaj- és benzinárak nyomán óriási bérnövekedés indult el a fejlett országokban –, s így nem jelentkezik komolyabb inflációs hatás sem. A szakemberek azzal számolnak, hogy ha az áremelkedés mértéke nem lesz túlságosan nagy, mondjuk nem ugrik tartósan nyolcvanöt dollár fölé az ár, a globális gazdaság csupán egy-két tized százalékponttal mérséklődik majd. Más kérdés, mi lesz akkor, ha Izrael és Líbia konfliktusába más környékbeli országok is belesodródnak.
Ami globális szinten még nem, az idehaza már jelenthet komoly problémát. Ha igazuk lesz az elemzőknek, s tartósan nyolcvan dollár körül marad az olaj ára, aligha kerülhetjük el a sorozatos üzemanyagár-emeléseket, ráadásul folyamatosan drágulni fog a földgáz is. Mivel a magyar gazdaság tűrőképessége eléggé alacsony, ez minden bizonnyal az infláció felpörgését és a gazdaság lassulását hozza majd magával.

Vége a külföldi tankolásnak? A Pénzügyminisztériumban ismét felmerült, hogy kétszáz literben korlátoznák a kereskedelmi járművek – autóbuszok, kamionok stb. – üzemanyagtartályában vám-, illetve adómentesen behozható üzemanyag mennyiségét – értesült a Világgazdaság. Hasonló megoldással már kétszer is próbálkoztak, mindkettőnek kudarc lett a vége.