Lassan a képviselők is megkezdhetik vakációjukat – a parlament rendkívüli, nyári ülésszaka tegnap tartotta utolsó előtti ülését –, talán éppen ezért zajlott időnként oldottabb hangulatban a tanácskozás. Gyurcsány Ferenc egy későbbi interpellációra adott válaszával hatalmas sikert aratott az ellenzéki képviselők között. Kiss Attila fideszes honatya az iránt érdeklődött, hogy az emberek honnan tudják majd, a miniszterelnök „mikor bontja ki hazugságainak minden részletét” (ezzel Gyurcsány egy, Népszabadságnak adott interjújára utalt, melyben politikai és hétköznapi erkölcsi kategóriákról beszélt az igazság kibontásával összefüggésben). A kormányfő válaszában élénk gesztikulálás és mimika kíséretében kifejtette, eddig és ezután is „egyenesen, őszintén és bátran” fognak beszélni, majd rátért az ország és polgárai tehetségén épülő szebb jövő víziójának részletezésére. Ez olyannyira hatásosra sikeredett, hogy előadását az egyébként harsányan kacagó ellenzékiek is tapsviharral jutalmazták.
Részleges sikert könyvelhetett el tegnap az ellenzék a parlamentben. A Fidesz és a KDNP három közös javaslatából kettőt elfogadott a T. Ház. Eszerint úgy módosították az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt, hogy a jövőben a törvényhozás tagjai vagyonbevallásukat ki kell, hogy egészítsék egy olyan kimutatással, amelyben az esetlegesen igénybe vett állami és európai uniós támogatások szerepelnek.
Szintén fideszes, illetve KDNP-s kezdeményezésre nagy többséget kapott az a javaslat, amely kiszélesíti a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körét. Eszerint minden olyan gazdasági társaság vezetői és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, amelyben az állam tulajdonos. Nem kapta meg viszont a szükséges támogatást az az ugyancsak Fidesz– KDNP-s módosítás, amely szerint nyilvánosságra kellett volna hozni a vagyonbevallásra kötelezettek adóbevallását is.
Elfogadta tegnap a T. Ház azt a módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a távhőfogyasztók is közvetlen támogatásban részesüljenek. Ismert: erre azért van szükség, mert a földgáz árának emelése mellett a távfűtését és emeli a kormány. Nagy többséggel elfogadta a parlament azt a módosítást, amely maximálja az önkormányzati képviselők tiszteletdíját.
Kiegészítették tegnap a közszolgálati médiumokat felügyelő kuratóriumi elnökségeket. Erre azért volt szükség, mert önálló frakciót alakított a KDNP. A Magyar Rádiót felügyelő testületet Marosi Györggyel és Tirts Tamással, a Duna Televízió kuratóriumi elnökségét Nagy Lenkével és Simkó Jánossal, a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségét pedig Balogh Lászlóval és Fehér Zsuzsával egészítették ki. Az Országgyűlés döntése alapján az MTI tulajdonosi tanácsadó testülete a hátralévő időre Hovanyecz Lászlóval és Szikora Józseffel egészül ki.
Az Országgyűlés tegnap 196 igen szavazattal 153 nem ellenében elfogadta az idei költségvetési törvény módosításáról szóló előterjesztést. A kormány módosítani szerette volna az államháztartásról szóló jogszabályt is, ám itt a kétharmados többséget igénylő változtatások nem kapták meg a szükséges szavazatokat.
Több ellenzéki politikus (Nógrádi Zoltán, KDNP; Manninger Jenő, Fidesz) is a vasútvonalak felszámolása ellen érvelve kért szót, kifogásolva, hogy az MSZP homlokegyenest mást mondott a kampányban a hálózat fejlesztéséről, mint amit most megvalósítani szándékozik. Sérelmezték, hogy a tervekről sem az érdekvédelmi szervezetekkel, sem a MÁV vezetőivel, sem az érintett önkormányzatokkal nem egyeztettek. Kóka János más mellett az Orbán-kormány 1999-es határozatára hivatkozott, ami ezer kilométernyi szakaszon célozta a személyszállítás felfüggesztését.
Az azonnali kérdések sorában Áder János (Fidesz) arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy idén végre érkezik-e segítség a parlagfű irtására. Gyurcsány válaszában elmondta, az irtás a földtulajdonosok feladata. A miniszterelnök válaszában tévedésből parlagfű helyett vadkendert mondott, mire Áder úgy reagált, a kormánynak a vadkender helyett a parlagfű irtására kellene pénzt fordítania.
Ékes József (Fidesz) azt kérdezte a miniszterelnöktől, mit tesz a kormány, hogy az önkormányzatok hozzájussanak támogatásaikhoz. Gyurcsány úgy reagált, azok az önkormányzatok, melyek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe és kértek támogatást, valamint azt a pénzügyminiszter el is fogadta, meg fogják kapni pénzüket.
Napirend előtt szólalt fel a parlamentben Harrach Péter (KDNP). A politikus szerint a Gyurcsány-csomaggal újabb lökést kaptak a magyar családok, akik ezután csak abban reménykedhetnek, hogy meg tudnak kapaszkodni, mielőtt a gödör aljára érnének. Felidézte, hogy amíg a polgári kormány a munkához kötött támogatások növelésével, a gyerekek után járó adókedvezmény emelésével támogatta az alsó középosztályokat, a legszegényebbeket pedig a minimálbér 2,5-szeresére növelésével segítették, addig a Gyurcsány-kabinet eltörölte a gyermekek után járó adókedvezményt, a minimálbér emelése ugyanakkor „minimális lett”. Válaszában Kiss Péter szociális miniszter azzal érvelt, akiket a kormány védeni akar, azok a nagycsaládosok, a kisgyermekes családok, a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők. Hozzátette: a kabinet a kiszámíthatóság érdekében kötött hosszabb távú megállapodást a minimálbérekre.
Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a szocialisták négyéves kormányzása alatt ötször ígérték meg az ifjúsági törvény megalkotását, ez a vállalás azonban az ingyenes jogosítvány és a tízezer új kollégiumi férőhely sorsára jutott: nem lett belőle semmi. Az ifjúság helyzetéről szólva a fideszes politikus több más mellett megemlítette, hogy 20 százalékra nőtt a pályakezdő-munkanélküliség, és a választások előtti ígéretek dacára tandíjat vezetnek be. Szijjártó felszólította a fiatal baloldal képviselőit, hogy korábbi ígéretükhöz híven ne szavazzák meg a tandíjról szóló javaslatot. Erre a felszólalásra is Kiss Péter válaszolt, aki azt magyarázta, hogy a most útjára indított változtatások éppen a fiatalok számára jelentik a legnagyobb esélyt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
