A büntetés-végrehajtás központi intézményének 220 dolgozója közül tavaly hetvennek a munkája vált feleslegessé. A pénzügyi, gazdasági háttértevékenységet ellátó alkalmazottak megüresedő státusait tartalékba helyezték, és csak most, az év második félévében töltik fel. Csere László vezérőrnagy lapunknak elmondta: az ilyen adminisztratív állásokat átalakítják úgy, hogy a fogvatartottakkal foglalkozók száma növekedjen. Hozzátette: ellátatlanul egyetlen volt dolgozójuk sem maradt. A nyugdíjas- korúak élhettek a nyugdíjazás lehetőségével, másoknak pedig egyéb munkaköröket ajánlottak fel. A következőkben is csak azoknak kell elhagyniuk a büntetés-végrehajtást, akik nem fogadják el a felkínált lehetőséget.
A tábornok közlése szerint az idén folytatódó korszerűsítés sem okoz létbizonytalanságot. A dolgozók összlétszáma nem csökken, csak megváltoznak az arányok: tovább növekszik a felügyelők, a pszichológusok, az orvosok, a nevelők, az ápolók száma. A különbség a múlt évhez képest az, hogy az idén az intézmények racionalizálása történik meg, tehát az egyes fogházak, börtönök, fegyházak reformja következhet.
A fogvatartottak elhelyezése továbbra sem ideális: 140 százalék körüli a telítettség. Most 16 ezer embert őriznek 11 ezer férőhelyen. Vannak természetesen az átlagosnál kedvezőbb és rosszabb helyzetben lévő intézetek. A parancsnokság arra törekszik, hogy sehol se lépjék túl a 140 százalék körüli telítettséget. Az ezt meghaladó zsúfoltság ugyanis az Európa Tanács (ET) normái szerint kimeríti a kínzás és az embertelen bánásmód fogalmát. Az ET kínzás elleni bizottságának a magyar kormányhoz címzett legutóbbi figyelmeztetése az elhelyezés és az ellátás javítását szorgalmazta.
Csere László szerint segíthet a helyzeten, hogy egy esztendő múlva, 2007 júniusában megnyílik a magántőke bevonásával épülő két új börtön, vagyis a tiszalöki és szombathelyi intézet. Előbbi 700, utóbbi pedig 800 személy befogadására lesz alkalmas. Ez 125 százalék körülire mérsékli a telítettséget. A tábornok úgy véli, az elhelyezés gondjait a továbbiakban csak a szabadságvesztés helyett kiszabható alternatív büntetések oldhatnák meg. Felhívta a figyelmet, hogy ehhez a jogalkotáson kívül, azt megelőzően politikai döntés kellene. Ő azonban pillanatnyilag nem tud ilyen konkrét elhatározásról.
Megkérdeztük a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát: miként próbálnak javítani az előzetes fogvatartásban lévők tragikusnak mondható elhelyezési körülményein. Tavaly óta ugyanis – az Európai Unió normáinak megfelelően – idehaza is a büntetés-végrehajtás fogadja be az előzeteseket, nem pedig a rendőrség. Ennek az a magyarázata, hogy megszűnjön a büntetőeljárás alatt álló emberek teljes alávetettsége, kiszolgáltatottsága a nyomozó hatóságoknak. A helyszűke azonban lerontja e fontos elv érvényesülését a gyakorlatban. Az előzetesben lévőket ugyanis – a nyomozás érdekei miatt – egymástól és mindenki mástól elkülönítve őrzik. Legtöbb helyen napi egy órát tölthetnek például a szabadban. A tábornok úgy látja, az elhelyezés mindezek ellenére sem nevezhető tragikusnak. Ám az tény – mondta –, hogy az előzetes fogvatartottak helyzete nehezebb az elítéltekénél. A legnagyobb feszítő erő a parancsnok szerint az, hogy túl kevés a mozgástér és az olyan foglalkoztatási lehetőség, amely enyhíthetné a bezártságot. A bv ráadásul egyetlen fogdaépületet sem kapott meg eddig a rendőrségtől. A budapesti Gyorskocsi utcai 100 férőhelyes épületrészt korábban kompenzáció ellenében adta volna át a rendőrség. Csere László kérdésünkre úgy vélekedett: most, hogy a rendőrség az igazságügyi tárca felügyelete alá került, nem kell majd fizetniük a fogdaépületért.
A büntetés-végrehajtásban befogadási kényszer érvényesül – szögezte le a parancsnok. A bv-nek be kell fogadnia mindazokat, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek vagy jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Nem mondja azt, hogy minden intézet megtelt, s az érintett jöjjön vissza egy hónap vagy fél év múlva. „Ebből adódik, hogy nem mi határozzuk meg, hány fogvatartott van” – hangsúlyozta Csere László. Közölte: a szabadlábon lévő elítéltek behívását a bíróság intézi. Úgy vélte, ezzel kapcsolatban túlzó az az adat, amely szerint a jogerősen szabadságvesztésre ítélt emberek harmada nem tesz önként eleget a behívó végzésben foglaltaknak, és – egyes vélemények szerint a bv szerencséjére – hónapokig halogatja a bevonulást. A végén aztán a rendőrségnek kell bekísérnie a kinnlevőket. A tábornok emlékeztetett: a hazai bv- intézetek jelentős része az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején épült. Ezeket korszerűsíteni, bővíteni csak toldással, hozzáépítéssel lehet. A pénzügyi szorítás viszont éppen ellenkezőleg hat, a bv költségvetése nem elegendő például az ez évi teljes körű működéshez. A fejlesztések emiatt korlátozottak.
Az Európa Tanács elemzése szorgalmazta az egészségügyi ellátás javítását is. Csere László álláspontja szerint megtették a lehetséges lépéseket. A fogvatartottak egészségügyi ellátását jónak tartja. Úgy véli, annak színvonala idehaza eléri a szabad életben alkalmazott ellátásét. A rabok emellett ingyen kapják a gyógyszereket, s például a fogászati kezelést is. Arra a kérdésre, hogy az élelmiszer- és az energiaárak növekedése hogyan hat majd az ételadagok nagyságára, s a börtönben amúgy sem magas téli szobahőmérsékletre, a parancsnok azt válaszolta: az élelmezés a kiadott norma szerint történik, s garantálja a fogvatartottak erőnlétének fenntartását. Hozzátette: elemi kötelességük, hogy megőrizzék az érintettek fizikai és szellemi kondícióját, egészségét. „Sokat teszünk az oktatásukért, képzésükért is, hiszen ez is ennek a kérdéskörnek a része. Itt is azt kell azonban mondanunk – fűzte hozzá –, hogy a költségvetési keretek szűkösségével küszködünk. Ráadásul a pályázati lehetőségek is mostohán bánnak a büntetés-végrehajtással.”
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
