Interpellációt intézett a parlamentben Gyurcsány Ferenchez Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere. Azt a kérdést tette fel, tudja-e a miniszterelnök, hogy a rákbetegeknek újabban három hónapot is várniuk kell a kemoterápiás kezelésre. „Sokan azt sem tudják – mondta Mikola –, hogy létezik olyan gyógyszer, amellyel meggyógyulhatnának. Ők csendben vannak, nem reklamálnak, meghalnak. Elolvassa ön a betegek leveleit?” Majd mindjárt válaszolt is: „Nem, mert most is beszélget, miközben hozzá beszélek. Talán megvárom, amíg abbahagyja…”
Szili Katalin házelnök ekkor a keverőpult mellől rendreutasította a képviselőt (nem a derűsen beszélgető kormányfőt), mire a szociálisan érzékeny szocialisták soraiból nevetgélés, ricsaj hallatszott. (Nyilván nem volt rákos beteg közöttük.) Mikola nem hagyta magát: „Itt rákos betegekről van szó, akik nem kapják meg a gyógyszereiket. Mosolyognak, nevetgélnek ezen? Milyen parlament ez?!” (Nekem égett a bőr a képemről.)
Természetesen megszólalt Molnár Lajos kórházbezárási miniszter (SZDSZ) is. Azt mondta, fölösleges itt a betegek riogatása, az ilyesmi tűrhetetlen egy orvos-politikustól. Majd önmagát vállon veregetve megállapította, hogy tárcája erejét felülmúlva, remekül dolgozik, betegei magas színvonalon gyógyulnak. Mikola erre hozzátette, hogy a miniszter hazudik, hiszen a betegek tömegei nem kapják meg a gyógyszereiket, vagy ha mégis, az nem a megfelelő minőségű orvosság.
A választ egyébként Mikoláék nem fogadták el, szemben a kacagó mameluktöbbséggel, amely láthatóan igen jól érezte magát. Már az egészségügy is dübörög…

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség