Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter múlt hét szerdán jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását, és még az idén várhatóan megszűnik 28 vasúti mellékvonalon a személyszállítás, ami a számítások szerint eddig évi több mint 6 milliárd forint veszteséget okozott. A 28 mellékvonal egyike Zalaegerszeget köti öszsze Rédiccsel. A hossza 49 kilométer.
Gutorfölde, Csertalakos, Kissziget, Ortaháza, Csömödér, Iklódbördőce – csak néhány településnév a vonatról nézve. Nem vezet hozzájuk közvetlenül vasúttal párhuzamos főút, vékony mellékutak ringatják az autósokat, s a ritkán járó buszok utasait is. Ortaházán már egy évtizede nincs bakter, sem jegypénztár, az üres kockaépület úgy nyújtózik magányosan a sínpár mellett, mintha az űrből pottyant volna oda. Magányos alak várakozik itt, egy asszony. Egerszegre és Lentibe szokott menni a piacra, most meg a férjéhez a kórházba. Na igen, lenne busz is, csak az jóval drágább. Míg a vonattal Egerszegig hatszázegynéhány forint a jegy, busszal alig kap vissza az ezresből. – Nem értem, miért veszik el a vonatot, ez a legolcsóbb – mondja elkomorodva.
Vajmi Ferencet, Ortaháza polgármesterét a szomszédos település kicsiny csárdájában találom meg. A környéken dolgozó munkások ebédelnek itt, én is megbarátkozom a menüvel, 390 forintért. A polgármester nehezen áll kötélnek, hogy bármit is nyilatkozzon. Úgy véli, én lényegesen többet tudok erről az ügyről, mert ő a drámai tervről csak az újságból értesült. – Tudtam, hogy tervezik az összeköttetés kiépítését Szlovéniával, most pedig értetlenül állok. Még az a néhány ember is elveszíti az állását, aki vonattal járt dolgozni a nagyobb településekre – mondja, miközben tehetetlenül széttárja a kezét. – A Flextronics saját buszokat indít a dolgozóiért, arra más miért ülhetne fel? Lehet, hogy veszteséges a vasút, de a Volán sem lesz kifizetődő, mert itt a falvak és a sínek között cikcakkban kellene járnia – teszi hozzá. Kiderül, hogy a településen már mozgóposta van. – Megszűnt a postahivatal, most tetőzik majd az elsorvasztásunk, a következő húzás pedig az lesz, hogy az Áfész megszünteti a boltot. – Ez rosszabb, mint Ceausescu, aki ledózerolta a településeket, mert az egyik napról a másikra történt, itt pedig lassú halálra vagyunk ítélve. Nem értem a kormány logikáját, mindent megszüntetünk, mert csak Budapesten és a nagyvárosokban van élet. Vajon mennyibe kerülhet hat kis motorvonat költsége? Nem lehet olyan sok – morfondírozik emberünk. Ortaháza lakossága 1990-ben 200 volt, most pedig 160. Hát sorvadunk, kérem, sorvadunk.
Pákán átutazva befalazott élelmiszerboltot látok. E faluban már itt van a jövő!
A térség polgármesterei és a tárgyalásokba bevont szakemberek az utóbbi években számtalan projektindító megbeszélést tartottak a Rédics és Lendva közötti vasúti kapcsolat visszaállításáról, hiszen egymilliárd forintból a pálya ismét megépíthető lenne… Az 1890-ben épített vasútvonal 1945-ös megszüntetését követően magyar oldalon gyakorlatilag 2,6, szlovén oldalon pedig mintegy 5 kilométer hosszú vasútvonalat hanyagoltak el. A töltés mindenütt megmaradt, a síneket pedig csak részben szedték fel. Manapság Rédics és Lendva között gyakran araszolgatnak a teher- és személyautók, mára elviselhetetlenné vált a kamionforgalom is.
Nagypáliban, a Zala Megyei Fejlesztési Kht. szervezésében az érdekeltek az INTERREG III/A pályázat keretében elnyert tervezési keretösszegből a tanulmányterv és az engedélyezési terv elkészítésének részleteiről tanácskoztak. Magyar, szlovén és horvát közlekedési érdekek öszszehangolásáról van szó, elsődlegesen az egerszegi és a lendvai olajfinomítók alapanyag-szállítmányairól, de természetesen személyszállítási feladatok ésszerű összehangolásáról is. Rédicsen az évi 860 ezer kamion zaj- és légszennyezési terhelését kiiktathatnák, amennyiben az uniós országokban megszokott Ro-La-szerelvények közlekedtetésére köteleznék az új tagországokat. A pályaépítési költség pár év alatt megtérülhet – áll a tanulmányban, s állítják a szakemberek. A szlovén–magyar határ menti regionális tanács ülésein is rendszeressé vált ez a téma.
Nehéz lenne felsorolni azt, hogy kik emeltek szót a vasút helyreállítása érdekében a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától a Mura-vidéki Gazdasági Kamaráig, a Mura-vidék szlovéniai országgyűlési képviselőjétől az Őrség–Göcsej–Hetés Térségi Területfejlesztési Társulásig. A szlovén olajcég, a NAFTA számára is létfontosságú a vasútvonal megléte és fejlesztése.
– A zalaegerszegi kőolaj-finomító és a NAFTA léte adja a racionalitását a Rédics– Lendva vasútvonal visszaállításának. A Mura-vidéki magyarok számára is jótétemény lenne ez, hiszen elérhető közelségbe kerülne a Lendva–Beltinc összeköttetés, ami a szlovén tengerpart vasúti elérhetőségét jelentené számukra. Mindez hihetetlenül felértékelné a térség ipari parkjainak jelentőségét, Lendva logisztikai központtá válását, s mivel a 20 százalék feletti munkanélküliség jórészt magyarokat érint, erre érzékenynek kell lennünk, s úgy érzem, ezen minden megoldással segítenünk kell – fogalmazta meg gondolatait egy térségfejlesztési szakember.
A Zala Megyei Fejlesztési Kht. közel huszonötmillió forintot nyert az EU-tól a Rédics–Lendva vasúti összeköttetés helyreállítása tervdokumentációinak elkészíttetésére. A Zala Megyei Közgyűlés többségi tulajdonában lévő társaság mindezt a Szlovén–horvát–magyar szomszédsági program 2004–2006 elnevezésű projekt kereteiből kapta. Kasza Sándor, a fejlesztési kht. ügyvezető igazgatója kérésemre elmondja, hogy az EU is indokoltnak látja a fejlesztést, másképp pénzt nem nyertek volna. A nemzetközi helyzet is kívánatossá teszi a nyugat-dunántúli régió észak–déli irányú forgalmi fejlesztését. Példaként mondta: az elmúlt években Szlovákiában sok összeszerelő-üzem létesült, s a Dél-Európába irányuló vasúton történő szállítás lehetősége hazánkon keresztül Szlovénia és Horvátország felől megoldott lehetne.
Kasza Sándor hangsúlyozta: a mostani kormánydöntés előtt nem kérték ki a véleményüket. Arra a kérdésre, hogy ha mégis megszűnne a kérdéses vasúti szakasz, mit tudnának tenni, úgy válaszolt: kényszerűségből az EU-nál a vasúti forgalom visszaállításának elősegítésére pályáznának.
Két hölgy integet Rédicsen a távozó piros motorvonat után. Az idős néninek, Bedő Annának zalaegerszegi átszállással Budapestre indult vissza innen származó rokona. A másik, Simon Józsefné hozta ki az állomásra a két nénit, hogy ne kelljen sokat gyalogolniuk. Szerintük a vonat kényelmesebb, kiszámíthatóbb és olcsóbb, mint a buszozás.
„Menetjegy kiadása a szolgálati lakásban!!!” – olvasom a rédicsi állomásépület falán. Nem akarok a kerten keresztül csak úgy betörni, lelkesen hallózom az ablak alatt. Egy nő alakját látom távolabb, éppen edényt törölget: Tüskéné Nagy Mária a szerződéses jegykiadó. Férje 34 éve vasutas, Lentiben forgalomirányító. – Kevesen ültek a vonaton, mondom neki szigorúan, s várom a hatást. – Kevesen, de ez már késői vonat a dolgavégzéshez. 13.25-kor indult, s háromnegyed háromra ér Egerszegre. Akkor már orvoshoz, piacra vagy bevásárolni menni igen késő van. A hajnali 3.35-ös vonattal a hat órára munkába járók mennek. Itt vagy tízen szállnak fel, de mire a 13 községet végigaraszolja a vonat, sokszor már alig férnek el a kocsiban – vélekedik az aszszony. Elmondásából kitűnik, hogy az öt óra negyvenöt perces vonaton is sokan vannak, néha indulásnál húszan is. Ilyenkor az kel útra, aki sztk-ba, orvoshoz vagy ügyeket intézni, vásárolni megy. Kedden és pénteken Zalaegerszegen, csütörtökön, szombaton Lentiben van nagy pac, s ez újabb vonzerő vagy kényszerpálya a vonatozáshoz. Az asszony nem titkolja, hónap elején látja ám az arcokon, hogy kinek nincsen pénze már vonatjegyre sem. Akkor mondják is neki: „Na, Marika, hitelre van-e jegye?” S ő hitelez nekik a jegyre, s még mindig mindenki megadta. Kicsit furcsállom ez utóbbit (talán az előbbit is), mire azt mondja, kis közösség ez, még a szónak is becsülete van.
Ugye, nem is kellene leírnom: nagyon-nagyon sajnálnák, ha itt a vasúti közlekedés megszűnne. Most ez az életük.
– A Rédics–Lendva vasúti összeköttetés visszaállítása indokolt, a tengerre való kijutás jelentősége gazdasági és turisztikai értelemben is felbecsülhetetlen. A jelenlegi pályaszakasz létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, és sokkal jobb a vasút kihasználtsága, mint amit a kormány közölt – véli Lóránth József, Rédics polgármestere. – Hiányzik a magyarságpolitika és a vidékpolitika, hiszen a térségben élők jól tudják, hogy a Magyarországon tanuló Mura-vidéki gyermekeket áthozzák a szülők a határon, s eddig Rédicsről indultak vonattal iskolájukba – tette hozzá. Megemlítette, hogy a gyakorlatban szombaton és vasárnap alig járnak a Volán buszai, miközben a gyerekek számára iskolaidőben ezek a legfontosabb napok.
– Szerencsétlen időzítésű volt a vasút-leépítési szándékok bejelentése, és lejáratták az embereket is. Egy hete tartottak egy olyan konferenciát Lentiben, a Hubertusz étterem különtermében, amelyen a vasút szombathelyi és budapesti képviselői mellett a megyei közgyűlés vezetői s gazdasági szakemberek is részt vettek, és ismertették a két ország közötti vasúti felújítások terveit. Nos, mindenki gratulált a tervekhez. Más forrásból megtudtuk: a gazdasági minisztérium képviselőjét is meghívták, de a tárcát nem képviselte senki.
Lóránth József rédicsi polgármester ismertetése szerint Sólyom László 2005 novemberében Szlovéniában, a muravidéki magyarok „fővárosában”, Lendván töltötte egyik napját, ahol Janez Drnovsek szlovén elnökkel folytatott tárgyalásokat. A vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban Sólyom hangsúlyozta: a törekvést a lehetőségéhez mérten minden eszközzel támogatni fogja. Mivel a térség polgármesterei úgy érzik, hogy a környéken élőket a döntésből kihagyták, a köztársasági elnökhöz fordulnak.
A forgalomszüneteltetést a MÁV a 28 mellékvonalon a december 12-i menetrendváltással tervezi.
Továbbiak a 10. oldalon
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
