Tegnap átlépte a 280 forintos euróhoz képesti árfolyamot a forint, egyértelművé téve, a konvergenciaprogram csütörtökön kiszivárogtatott verziójának elhúzódó negatív hatását. A magyar fizetőeszköz utoljára egy hónapja volt ennyire gyenge. Makrogazdasági elemzők egyöntetű vélekedése szerint az utóbbi hetek ingadozásának alapvető oka az euró bevezetési céldátumának ismételt halasztása s az infláció és az államadósság vártnál is magasabb beharangozott szintje. A felzárkózási programra pesszimistán reagáló piacok leginkább a gazdaságpolitikai bizonytalanságot nehezményezik, amely erősen ront a forint pozícióján.
– Az előttünk álló héten valószínűleg nem várható további jelentős gyengülés, mivel a piac a konvergenciaprogramra válaszolt a forintgyengüléssel – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint vélhetően tudatos volt a kiszivárogtatás, amellyel tesztelték a piaci szereplőket. A programban szereplő inflációs adatoknál a piaci előrejelzések ugyanis ennél borúlátóbbak, a Magyar Nemzeti Bank jövő héten esedékes jelentése pedig még ennél a várakozásnál is magasabb pénzromlással kalkulálhat. Az általános bizonytalanságon és rossz hangulaton kívül az ingadozás szerkezeti oka, hogy a forint jelentős forgalma mögött – főleg a londoni nagybankok részéről – spekuláció is áll, amely nagyságrendekkel emeli a forintkereskedés volumenét – mondta Török Zoltán. Az amúgy is képlékeny helyzetbe további kockázatot visz a rossz gazdasági alap: a fejlődés ütemének jelentős gyengülése, a kirajzolódó makrogazdaság-politikai pálya bizonytalansága, a munkanélküliség várható emelkedése, illetve a reáljövedelmek és a fogyasztás csökkenése.
A gyenge gazdasági fundamentummal magyarázható ingadozást támasztja alá, hogy hasonló mértékű árfolyamváltozás nem tapasztalható a régió többi valutájának esetében. – Magyarországon a gazdaságpolitika hitelessége jóval alacsonyabb, mint a környező EU-tagállamokban, melyet tetéz, hogy az államháztartás észbontó és elfogadhatatlan szintű hiánya megengedhetetlen és tarthatatlan – hangsúlyozta a Raiffeisen elemzője.
A monetáris tanács hétfői 25 vagy 50 bázispontos alapkamat-emelésére vár a piac, mely átmeneti támaszt nyújthat a forintnak – vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is, aki szerint a várható szigorítás megnyugtathatja a befektetőket. Idén valószínűleg nem ez lesz a legutolsó irányadó rátaemelés, összességében 7,5 százalékos plafon várható év végére – fogalmazott Vojnits. A kockázatos helyzetből fakadó inflációs várakozások folyamatos emelkedése olyan ördögi kört hoz létre, amely kikényszeríti a szigorúbb monetáris politikát.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai