Több mint tízéves rekordot döntött meg a kínai GDP növekedése, mely a Világbank legfrissebb jelentése szerint a második fél évben túlszárnyalta a 11 százalékot. A kínai vezetés több tudatos intézkedéssel is próbálta lassítani a gazdaság túlfűtöttségét; a folyamatosan gyorsuló fejlődés fő motorja továbbra is a beruházás, az ipari termelés és az export teljesítmény, mely szintén rekordtöbbletet ért el.
– Igazi gazdaságtörténeti kuriózumként értékelhető az a hatalmas ívű átalakulás, amely immár három évtizede megy végbe Kínában – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdász, aki szerint ilyen nagyságrendű tartós növekedést eddig még egyetlen felzárkózó állam sem produkált. A közgazdász példaként említette Angliát és az Amerikai Egyesült Államokat, a második világháború utáni Japán fejlődését, vagy az 1960-as évek Dél-Koreáját, olyan azonban még soha nem fordult elő, hogy egy ország több mint 30 évig tíz százalék körüli vagy azt meghaladó gazdasági bővülést érjen el. A közgazdaság-tudomány számára óriási kihívás e jelenség magyarázata, mely megváltoztathatja a társadalom- és gazdaságelmélet több eddigi állítását – hangsúlyozta Bogár.
Példaként említette, hogy Kínában az elmúlt évtizedekben a szülőképes nők termékenységi mutatója 5,3-ról 1,7-re esett vissza, mely demográfiai szempontból leírhatatlan és felfoghatatlan változásokat indított el: a nyugdíjkorhatárt elérők óriási létszámára később jóval kevesebb aktív korú népesség jut majd. Ezt a társadalmi jelenséget jól szemlélteti az a szociológiai megállapítás, mely szerint a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló – utalt Bogár László a gyorsan kibontakozó rendszerváltás paradigmájára.
Becslések szerint a távol-keleti ország gazdasága tíz éven belül utoléri Japánt, húsz év múlva az USA-t, 2050-re megelőzi az egész nyugatot. A megdöbbentő tendencia azonban nem érhet minket teljesen váratlanul: az elmúlt 2000 évben Kína teljesítménye társadalmi és gazdasági szempontból is megelőzte a nyugati civilizációt. A két évezred során ez alól csupán az 1850-től tartó periódus jelent kivételt, de ha az eddigi ütem folytatódik, akkor 2050-re ismét vezető pozícióban lesz ez a civilizáció – mutatott rá a közgazdász.
Érdekes jelenség, hogy a GDP növekedése szempontjából a világ gyakorlatilag két részre szakadt: míg az egyik oldalon az áhított bővülés érdekében mozgósítanak minden forrást, addig a világ másik része a gazdasági túlfűtöttség mérséklésén munkálkodik. A kínai rekordbővülés mögött ugyanakkor leírhatatlan ökológiai és a társadalmi rombolás áll. Elég arra gondolni, hogy ebben az országban megy végbe a világ üzemi baleseteinek fele és a bányaszerencsétlenségek közel háromnegyede. Ez utóbbi jelenség jól példázza a kettős rombolás öszszefonódását, amit a kínaiak is látnak: csak az utóbbi két évben hatezer bányát záratott be a kormány. Az elképesztő ütemű fejlődéshez sem a környezet, sem a társadalom nem képes gyorsan alkalmazkodni. A gátlástalan kapitalizmus nincs tekintettel sem a környezetvédelemre, sem a munkavédelemre, egyedül a profitszerzést tartja szem előtt. Ma talán Kína a legszemléletesebb példája annak, hogy a globalizáció haszna és kára mennyire együtt jár: miközben óriási értékeket hoz létre, hatalmas pusztítást is okoz. Kérdés, hogy van-e merszünk mérleget vonni a kettő között – fogalmazott Bogár László.
A kínai növekedés nemzetközi okai között elsősorban az USA-val és az EU-val szembeni hatalmas kínai kereskedelmi aktívum áll: a kínai pólók haszna pedig amerikai államkötvénnyé alakul, melyben az ezermilliárd dolláros kínai devizatartalékok tekintélyes része fekszik. Másrészt figyelembe kell venni azt a mintegy százmillió kínai családot is, amely szétszóródott a világban, és kisvállalkozásokat alapított.
origo.hu
Végzetes baleset: szétroncsolódtak egy munkás ujjai
