A különböző nemzetiségek közötti együttélés szempontjából két aktív és három szunnyadó tűzhányóhoz hasonlította a két székelyföldi autonómiatúrázó az általa felkeresett európai régiókat. Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei listáján parlamenti mandátumot szerzett képviselője Dan Manolachescu sepsiszentgyörgyi román újságíróval július 31-én vágott neki az öreg földrésznek, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsön a kontinensen fellelhető autonómiatípusokról. A napokban hazatért székelyföldi tandem Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és a Baszkföldet kereste fel. Negatív élményeiket a szerbek és albánok közötti állandó konfliktusok miatt etnikai puskaporos hordóhoz hasonlítható Koszovóban szerezték, ahová nemrég küldte Traian Basescu román államfő tanulmányútra a székelyföldi autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács vezetőségét. „A Székelyföld magyar nemzetiségű román állampolgáraként remélem, hogy Basescu elnök nem kívánja a koszovói szerbek sorsát az itt élő románok számára. Mindannyiunk felelőssége és célja, hogy a Székelyföld ne váljék Koszovóvá” – osztotta meg tapasztalatait a civilben szociológus Antal Árpád, aki helyszíni élményeit tanulmányba foglalja, és többek között eljuttatja Románia államfőjének is. A fiatal székelyföldi honatya szerint a katalóniai autonómiatípus modellként szolgál az európai közösségek számára, emellett példaértékűnek tartja a dél-tiroli együttélést is, ahol az olaszok kávézót, az osztrákok hentesüzletet működtetnek békésen egymás mellett. A székelyföldi román-magyar együttélést zászlajára tűző sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület vezetőjeként Dan Manolachescu elsősorban az európai nemzetiségek kapcsolatainak minőségét tanulmányozta.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság éppen a napokban közölte a székelyföldi Vargyas és Gyergyóditró önkormányzatával, hogy foglalkozni fog az általuk elfogadott, a román hatóságok által viszont elutasított autonómiareferendumok ügyével. A két település képviselő-testülete tavaly döntött úgy, hogy népszavazásra bocsátja az önrendelkezés kérdését, a bukaresti kormány Kovászna, illetve Hargita megyei képviseletei azonban megtámadták, a bíróságok pedig semmissé nyilvánították a határozatokat.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál