Kimondja az alkotmány, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének – indokolta lapunknak Borsik János, miért fordultak az AB-hoz. Az Autonómok elnöke emlékeztetett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly 3,5 százalékos reálbéremelést biztosító, bruttó négy-öt százalékos bérajánlásról született megállapodás ez évre vonatkozóan, ágazati és helyi szinteken ez alapján köttettek meg a béralkuk. Gyurcsány Ferenc később ráadásul több fórumon és alkalommal kijelentette: a kormány jogfolytonosnak tekinti az OÉT-ben született megállapodásokat.
– A szakszervezetek által elutasított Új egyensúly program szerint szeptembertől két százalékkal emelkedik az egészségbiztosítási, fél százalékkal pedig a munkavállalói járulék. Vagyis az év utolsó harmadában a kormány 2,5 százalékkal csökkenti dolgozók millióinak jövedelmét, noha sem munkájuk mennyisége, sem minősége csökken – fogalmazott Borsik János. Történik mindez éppen akkor – tette hozzá –, amikor nő az infláció, a megszorító intézkedések pedig már érzékeltetik hatásukat a számlákon és az árakban.
*
Beadványukban az Autonómok ezért arra kérik az AB-t, hogy semmisítse meg az évközi járulékemelésekről szóló törvénymódosításokat. A konföderáció emellett kéri a taláros testülettől, hogy mondja ki: a kabinet megsértette a jogalkotásról szóló törvényt. Az alkotmány szerint feladatai ellátására a kormánynak együtt kell működnie a társadalmi partnerekkel. Sőt egy 2002-es kormányhatározat szerint a kabinet lényegében megállapodási kötelezettséget vállalt az érdekegyeztetésre vonatkozóan. Emlékezetes, a kabinet a munkavállalói és munkaadói szervezetek kérése, valamint a hat országos szakszervezeti konföderáció tiltakozó nagygyűlése ellenére szavaztatta meg a parlamenttel a Gyurcsány-csomagot.
A lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők nem lepődtek meg a Pénzügyminisztérium hatástanulmányán, amelyből kiderül: a szegényebbek és a több gyermeket nevelő családok kiadásait növeli a kormány Új egyensúly néven bevezetendő megszorítócsomagja. Eszerint a kiadásnövekedést – ami például a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelése miatt következik be – a legszegényebbeknél nyolc, a legtehetősebbeknél pedig két százalék körülire becsülte a tárca. A költségvetési kiigazítás csökkenti a háztartások jövedelmét is, a legszegényebbekét egy, a legtehetősebb rétegét négy százalékkal – áll a tanulmányban. Adataik alapján az Új egyensúlyt leginkább a gyermekes családok érezhetik majd meg, mivel többségük munkajövedelemből él, és a csomag leginkább ennek a terheit növeli.
Valamennyi érdekvédő hangsúlyozta, hogy hatástanulmányt az intézkedések előtt, nem pedig utána kell készíteni. Borsik János emellett azt kifogásolta, nincs garancia arra, hogy a megszorítások meghozzák a várt eredményt, ennélfogva arra sem, hogy nem kerül-e sor újabb megszorításokra. Gaskó István szerint is előre látható volt, kiket sújt leginkább az Új egyensúly program, a Liga ezért kezdeményezte és szervezte meg már július elején a szakszervezetek közös tiltakozó demonstrációját. A szervezet elnöke hozzátette, elnökségük ma dönt arról, hogy akár egyedül is, de folytatják-e a tiltakozó akciókat. Pataky Péter, a kormánnyal lojális, Gyurcsány Ferenccel együttműködési nyilatkozatot aláíró MSZOSZ megbízott elnöke szabadságára hivatkozva nem kívánta kommentálni a Pénzügyminisztérium hatástanulmányát.
vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
