Az igazi vizsgálat még hátravan

Csaknem egy héttel az augusztus 20-i budapesti tragédia után megkezdődhet a drámai történések érdemi, hivatalos vizsgálata. A Fővárosi Főügyészség ugyanis tegnap megbízta a rendőrséget: szerezze be a Miniszterelnöki Hivatalban folytatott „belső” vizsgálat iratait és az esetleges egyéb bizonyítékokat. A köztársasági elnök a vizsgálatot nem érzi megnyugtatóan lezártnak. A rendezvényszervezővel kötött szerződés számos ponton ellentmond a Szilvásy György által a nyilvánosság elé tárt vizsgálati jelentésnek.

2006. 08. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy azt a tragédia után elsőként megírtuk, a Legfőbb Ügyészséghez mindjárt a történések másnapján több beadvány érkezett. Mindegyik a szervezők gondatlanságának tudta be a drámai következményt. A feljelentők halált okozó gondatlan veszélyeztetés címén az eset tisztázását kérték. Az illetékes vádhatóság ezután rendelte el az adatok kiegészítését, összegyűjtését. Mindez hatással volt a kormányzati álláspontra. Amint ugyanis az ügyészi vizsgálat híre nyilvánosságra került, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) készségesebbé vált – a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt a szerződést, amely a tűzijáték kivitelezéséről köttetett a vállalkozó Nexus Kft. és a kancellária között. A kontraktus számos ponton ellentmond a Szilvásy György által a nyilvánosság elé tárt vizsgálati jelentésnek.
Augusztus 22-én a kancelláriaminiszter azt állította: a tömegszerencsétlenséget vis maior, vagyis elháríthatatlan külső erő idézte elő. Az orkán 120 kilométeres óránkénti sebességgel csapott le a Duna partján összegyűlt mintegy másfél millió emberre.
*
A meteorológiai szolgálat vasárnap 19 óra 39 perckor kiadott jelentése ugyanakkor 90 kilométer/óra vagy ezt meghaladó szélerősségről szólt. A Kormányszóvivői Iroda azonban tegnap is azt állította, hogy a meteorológusok csupán 80–90 kilométeres óránkénti szelet jósoltak. Utóbbi erejű vihar esetén Szilvásy szerint nem lett volna szükség a tűzijáték elhalasztására. Emellett késő is lett volna már ahhoz, hogy hazaküldjék a tömeget, állította, hiszen pánik törhetett volna ki. Ugyanakkor – a belső vizsgálat megállapítása szerint – a közelgő viharról szóló értesítést nem bontotta fel a címzett katasztrófavédelem, tehát nem is továbbíthatta a szervezőknek. A meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeleteseit mindemellett fegyelmivel felelősségre vonták. Elbocsátották a MeH főosztályvezetőjét is, aki aláírta a szerződést a tűzijáték szervezőjével. Az indok az volt, hogy a szerződés nem tartalmazta, mi a teendő vis maior esetén.
Amikor az ügyészség megkapja a rendőrségtől a MeH-től beszerzett iratokat, köztük a Bodor Tibor főosztályvezető által jegyzett megállapodást, abban azt láthatja majd, hogy a vis maiorról külön fejezet rendelkezik. A XIII. rész öt pontban fogalmazza meg az ilyen esetekre érvényes eljárást. Az első és legfontosabb, hogy a vállalkozó nem felelős a késedelmes vagy nem megfelelő teljesítésért. Még arról is megemlékezik a kontraktus, hogy a többéves időjárási statisztikák alapján „kevéssé valószínű, de nem kizárható” a rossz idő. Ilyen időjárás esetén a vállalkozónak a rendezvény átszervezésével, átalakításával kell megkísérelnie a teljesítést. Erre azonban „a józan és gyakorlati megfontolás határain belül” kell törekednie. Ha előzetes információja nem is volt a Nexusnak – amely a szerződés szerint az alvállalkozóért úgy felel, mintha maga cselekedne –, a 120 kilométerrel tomboló vihar önmagában indokolttá tette volna a tűzijáték azonnali leállítását. Ezek a szabályok teljességgel megalapozatlanná teszik az osztályvezető fegyelmi büntetését, felvetik viszont a Nexusét.
A cég egyébként a szerződés VI. részének 2. pontja és az 5. számú melléklete alapján is elmarasztalhatónak látszik, ugyanis mindkettő szerint a kivitelezőt köti a pirotechnikai tevékenységről szóló 2005-ös kormányrendelet. Ugyanerre a szabályra hivatkozva adta meg az engedélyt a rendezvényhez a Budapesti Rendőr-főkapitányság is. A szerződéshez csatolt rendőri határozat előírja: amenynyiben a vállalkozó megszegné a 2005-ös jogszabályt, akkor megvonják a működési engedélyét, és eljárást indítanak ellene. A jogszabály úgy szól, hogy „erős szélben a lebonyolítást el kell halasztani, amennyiben pedig elkezdték, a felelős pirotechnikus által le kell állítani”. A szerződés felsorolja a felelős pirotechnikusokat. A megállapodáshoz mellékelt biztonsági terv szól a helyszínt biztosító rendőri erőkről, tűzoltókról, mentőkről is.
Nem beszél viszont arról, hogy a vállalkozónak be kellene szereznie a meteorológiai jelentést. Ez kétségkívül a gyenge szem a láncban. Ez lehetett az oka, hogy – mint a Heti Világgazdaság most megjelent száma közli – kormányzati berkekben úgy döntöttek: a meteorológusokra és a vis maior helyzetre hárítják a felelősséget. A lap információi szerint egyedül Petrétei József igazságügy-miniszter vélekedett úgy: többen is követtek el hibát.
Szilvásy Györgyöt mint kancelláriaminisztert az állami ünnepek megrendezésével kapcsolatban többrétű kötelezettség terheli. A kormány 2005 júniusában elfogadott határozata szerint évente koncepciót kell a kormány elé terjesztenie a rendezvényekről. Az éppen soron következő ünnep programjáról és költségeiről pedig jelentést kell a kabinet elé tárnia. A miniszter által vezetett házi vizsgálat nem tett említést arról, hogy maga a miniszter miként tett eleget kötelességének. Azt sem tudni pontosan, hol volt Szilvásy a vihar idején, és ha valóban a Balatonnál tartózkodott, nem tapasztalta-e, hogy viharos az idő.

vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.