A hús és a hústermékek ára 10– 25 százalékkal drágulhat a közeljövőben a középső áfakulcs változása, az energiaárak emelkedése, valamint a vállalkozásokat sújtó adó- és járulékterhek növekedése miatt. A nagyobb feldolgozókat képviselő Hússzövetség lapunkhoz is eljuttatott tegnapi közleményében kiemeli, hogy az utóbbi hetekben a magyarországi húsipari vállalkozások tevékenységét jó néhány kormányzati intézkedés, illetve a piaci változásokból eredő kedvezőtlen gazdasági folyamat befolyásolta hátrányosan. A forint euróhoz mért árfolyamának gyengülése miatt drágultak az importból származó alapanyagok is. Az elmúlt időszakban jelentősen, húsz százalékkal emelkedett az élő sertés, illetve a sertéshús alapanyag ára. E tényezők hatására elkerülhetetlen a húsipar által előállított termékek értékesítési árainak jelentős növekedése, mivel az egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozások a felsorolt többletterhek „lenyelésére” képtelenek – állapítja meg a közlemény.
Ma háromszáz üzem foglalkozik Magyarországon sertésvágással, húsfeldolgozással. Közülük száz valószínűleg nem tudja majd teljesíteni az év végéig az uniós feltételeket, így nem kaphatják meg a működésükhez szükséges engedélyt sem, aminek hiányában viszont számolniuk kell tevékenységük felszámolásával – nyilatkozta lapunknak Fazekas József, a kisebb hazai feldolgozókat tömörítő Húscéh elnöke, a Sajóhús tulajdonosa.
– Hetvenhat üzemnek van uniós engedélye, a többi egységet azonban az év végéig felülvizsgálják az illetékes hatóságok. Az idei év elején lépett ugyanis érvénybe az a közösségi rendelkezés, amelynek értelmében azoknak a feldolgozóknak a működését, amelyeknek a tevékenysége Magyarországra korlátozódik, felül kell vizsgálni. Ez az eljárás okozza a legnagyobb gondot, mert egy részük bizonyosan nem tudja majd teljesíteni az előírásokat – mondta Fazekas József. A Húscéh elnöke szerint ennek több oka is van. A helyzet kialakulásában szerepet játszanak a körbetartozások, a nagykereskedőknek fizetett, évi 40-50 milliárd forintra rúgó, úgynevezett bónuszpénz, aminek a megfizetése szinte kötelező, ellenkező esetben ugyanis kilistázzák a céget a beszállítók sorából. A feldolgozók gyakran áremelési szándékaikat sem tudják érvényesíteni, pedig erre az egész ágazatnak szüksége volna. Az EU nyugati tagországaiban ugyanis háromszor annyit fizetnek a hústermékekért, mint nálunk, viszont a hazai sertésfelvásárlási árak az uniós átlag körül mozognak. A bizonytalanság kialakulásához hozzájárul még a szakemberhiány, az ötvenmilliárd forintos értéket előállító feketegazdaság és a fejlesztésekre felvett hitelek törlesztése. A kölcsönök nagysága 50 és 400 millió forint között változik üzemenként, de a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyok között komoly gondot okoz törlesztésük – tette hozzá a szakember.

Tombol a hőség, jön a hőkupola – de tényleg van okunk félni?