Dzsinnek piaca

k ö n y v e s h á z

Macska nagyságú gyilkos hangyák, aranyásó majomhorda, krokodilokat bűvölő indiai varázslók, borzalmasan vagy megnyugtatóan végződő hajótörések, emberevő, de olcsó üveggyönggyel kitűnően szelídíthető feketék, meghökkentő szokások és fejedelmi jellemek – a Buzurg ibn Sahrijárnak tulajdonított X. századi, a klasszikus iszlám irodalomban egyedülálló gyűjtemény minden történetében Allah csodálatos ereje munkál. Pedig az iráni származású hajótulajdonos feltehetően nem tett mást, csak egy jóféle ősrégi szokást követett, antik történetírók operatív módszerét: bár Buzurg ibn Sahrijár csupán a Perzsa-öböl partjai mentén hajózott, egy-egy kimerítő expedíciója után a kikötői kocsmákban üldögélt egy asztalnál olyanokkal, akik ennél jóval nagyobb, jóval riasztóbb távolságokra is elhajóztak. Az Indiai-óceánon át Indiába, Kínába, a Maláj-félszigetre és Ceylonba vagy Afrikai eldugottabb országaiba. S bár gyűjteményében a szakértők szerint megőrizte a kikötők nyelvének sok vulgarizmusát, színes nagyot- és sokatmondásait, a messziről jöttek ihletett vízióit, mégis nagyszerű esztétikai színvonalú, mély etikai tartalmú s féltudományos (vagy tán egészen az) földrajzi irodalomnak sem utolsó novellák őrződtek meg a hitetlenkedő utókor számára.
Mert a hosszújáratú hajók tengerészei nem fukarkodnak az ázsiai világ különlegességeinek megörökítésével: láthatatlan dzsinnek piaca, szeméremajkukkal diót törő nők, barbár óriások, griffmadarak, félig hal, félig ember lények, a hajótörés előtt közös öngyilkosságra készülődő hajósok vagy a tengerben hánykolódó árbocrúdon a haláluk előtt még lányokkal erőszakoskodó matrózok népesítik be ezeket a történeteket, amelyek a megrázót, megdöbbentőt és az egzotikus szokásvilágok iránti kíváncsiságot vegyítik a szüntelen istenfélelemmel. Minden kalandban ott munkál az igazságszolgáltató, a hullámsírból – ha lehetséges és ha a veszedelemben forgók arra érdemesek – kiutat mutató, a rendet helyreállító Allah. És ott munkál a tengerészek igen nyitott, minden szokatlant feltérképező, majd természetesen alaposan felnagyító, de a korabeli világról így is sok fontos adatot szolgáltató figyelme. Hiszen mint tudjuk, a csoda a megismerés előszobája.
Az India csudálatosságai a Corvina Kiadó nemrég indult sorozatának, a Fontes Orientalesnak az első kötete, Simon Róbert nagyszerű fordításában, rendkívüli filológiai alaposságú kommentárjaival és a gyűjtemény történelmi szöveg- és gondolatkörnyezetét megrajzoló tanulmányával. Buzurg ibn Sahrijár könyve kitűnő olvasmány – az utazás klasszikus szellemiségének, erkölcsének és szenzációinak lenyomata.
(Buzurg ibn Sahrijár: India csudálatosságai. Ford.: Simon Róbert. Corvina Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 2990 forint)