Elbúcsúzhatunk az ingyengyógyszerektől?

Elképzelhetőnek tartotta az Egészségügyi Minisztérium és a gyógyszergyártók delegációja, hogy a jelenleg térítésmentesen kapható gyógyszerekért is fizessenek a vásárlók. A szaktárca szerint az ötlet megvalósítható lenne, ha az ártámogatási rendszert is átalakítják. Eközben a kormány kitart patikaliberalizációs tervei mellett, amelyeket a gyógyszerészek elleneznek.

2006. 08. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fizetni kelljen a jelenleg térítésmentesen kapható gyógyszerekért – ezt az elképzelést elfogadhatónak tartották az Egészségügyi Minisztérium és a gyógyszergyártók képviselői is tegnapi egyeztetésükön. A szaktárca szerint ez megvalósítható volna úgy, hogy közben az ártámogatási rendszert is átalakítják. Az egyik, úgynevezett dobozdíjas elképzelés szerint három összeget határoznának meg: 100, 600 és 1200 forintot, s bármelyik tb-támogatott orvosságot írja föl az orvos, a betegnek a három összeg valamelyikét kellene fizetnie a patikában. A százforintos árkategóriába sorolták volna a jelenleg térítésmentes medicinákat. A dobozdíjas módszert azonban a gyártói szövetségek nem támogatták, inkább a jelenlegi százalékos és fix összegű támogatási rendszer továbbcsiszolását javasolták – tájékoztatta lapunkat Tóth Judit, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: a tervek szerint száz forintot kellene fizetni a jelenleg térítésmentes és a közgyógyellátással igényelt szerekért. Ennyibe kerülnének a most nagyon olcsó – néhány tíz forintba kerülő – készítmények is. Székely Krisztina szerint így visszaszorítható az indokolatlan fogyasztás, ám a térítési díjat csak alacsony összegben szabad meghatározni, hogy ne korlátozza a valódi igényeket. Ezzel éreztetni lehetne, hogy a gyógyszer érték, azaz nem kerülhet kevesebbe, mint egy doboz gyufa – tette hozzá. A tegnapi egyeztetés elvileg az egészségügy problémáit taglaló Zöld könyvről szólt a felek között, a gyártók azonban csak az őket érintő kérdésekben kívántak tárgyalni. A cégek képviselői sajnálták, hogy a miniszter nem volt jelen a megbeszélésén (Molnár Lajos szabadságát tölti – a szerk.).
Csütörtökön lapzártánk után ért véget a minisztérium és a Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) tárgyalása. Ezen kiderült: az MGYK elutasítja a kormány patikaliberalizációs terveit. Horváth Ágnes, a minisztérium szakállamtikára ismét megerősítette a kormány liberalizációs terveit: enyhítenénk a patikaalapítás kötelmeit, és szeretnénk, ha bizonyos gyógyszereket, például fejfájás-csillapítót például a benzinkutaknál és a hipermarketekben is lehetne kapni. A tervek szerint megszűnne az a kötöttség is, hogy csak ötezer lakosonként lehet patikát nyitni, illetve hogy két ilyen intézmény nem lehet 250 méternél közelebb egymáshoz. Csökkentenék a gyógyszerészek által kötelezően előírt patika-tulajdonrészt is. 2002 óta csak úgy lehet új patikát nyitni, ha annak legalább 50 százaléka egy gyógyszerész képesítésű személyé. A régi patikáknál év végéig kell megteremteni ezt a tulajdoni hányadot. Az intézkedésektől alacsonyabb árakat és jobb patikaellátottságot remélnek.
Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke szerint viszont pont az ellenkezőjét okoznák a tervezett intézkedések: nagykereskedői érdekeltségű patikaláncok kialakulását, ami jelentős drágulást eredményezne. A kistelepülésen lévő tulajdonosok pedig megszüntetnék ottani patikájukat, s helyette a városban nyitnánk újat, ami tovább rontaná a vidék ellátottságát. Ezért mereven elutasítják a terveket, sőt lakossági ellenkampányba kezdenek, például szórólapokat terjesztenek, amelyeken a liberalizáció káros hatását mutatják be. Rendkívüli küldöttközgyűlést is összehívnak a jövő hétre, hogy a további lépésekről tárgyaljanak.
Közben a Népszabadságban fizetett hirdetést jelentetett meg egy Gyógyszerészek Érdekvédelmi Egyesülete nevű szervezet, amely a közleményben bírálta az MGYK-t, mondván: a kamara a patikatulajdonosok egy szűk körének képviselőjévé vált, nem képes megjeleníteni a gyógyszerészek döntő többségének érdekeit. Az egyesület, amelyhez eddig állításuk szerint 31 gyógyszerész csatlakozott, az MGYK-val szemben támogatja a kormány patikaalapítás könnyítésével kapcsolatos elképzeléseit. Támogatjuk a gyógyszertárak közötti verseny kizárását szolgáló szabályok feloldását és a verseny korlátozásában érdekelt kamara kötelező tagságának megszüntetését – írják. Az egyesület csak egy e-mail címet adott meg elérhetőségként, de kérdésünkre lapzártánkig nem érkezett választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.