Gyenge első nap után

Eredményes magyar napnak ígérkezett a csütörtök a 19. atlétikai Európa-bajnokságon, ennek ellenére a program első említésre méltó eseménye hátborzongatóra sikerült – és nem csak a magyarokért szurkolók számára. A 3000 méteres akadályfutás első előfutamában indult Tóth Lívia taktikus magabiztossággal haladva a továbbjutó negyedik helyen fordult a célegyenesbe. Rutinosan visszapillantgatva tartotta szemmel a hajrázó a spanyol Fuentes-Pilát, amikor egyszer csak szétesett a mozgása, bal lába furcsán kezdett kalimpálni, s a futónő néhány lépés után a gyepen terült el. Onnan feltápászkodva ugyan célba sétált, de már rohantak feléje az egészségügyiek. Az első értékelések izomszakadást prognosztizáltak, aztán elterjedt, hogy izomgörcs számlájára írható a furcsa befejezés. „Izomgyökgyulladásról van szó – mondta el a sérülés hiteles történetét Tóth Lívia. – Már voltak előzetes jelei, ezért futás közben végig ellentétes lábbal támadtam az akadályokat, s az utolsó vizesárokról való leérkezésem után belém nyilallt a fájdalom, tíz méterrel a cél előtt pedig egyszerűen irányíthatatlanná vált a bal lábam.” A kisírt szemű futónőt jobb híján azzal próbáltam vigasztalni, hogy ennyi északi balszerencse – a tavalyi helsinki világbajnokságon felbukott egy akadályban – után most már valami nagyon jónak kell következnie.
Diszkoszvetőink még okozhatnak örömet, Varga Roland (61,01 m) és Máté Gábor (60,53) is döntőbe jutott. Egykörös Eb-t könyvelhet el viszont a gátfutó Vári Edit (13,42 mp) és a csíkszeredai születésű Bene Barnabás, aki az 5000 métert 14:08,16 perccel abszolválta.
A tízpróbázó Zsivoczky Attila három, nem éppen csúcsformában, de megbízhatóan teljesített szám (100 m: 11,17 mp; távolugrás: 706 cm; súlylökés: 15,74 m) után a 10. helyen várhatta a magasugrást. Ez a legerősebb száma, az igazán jó eredmény azonban elmaradt. 209 cm-rel ugyan itt a legjobbak között végzett, de összehasonlításképpen tavaly, amikor a világbajnokságon bronzérmes lett, 215 cm-ig jutott. Így is feljött a hatodik helyre, amit azonban 400 méteren nem tudott megtartani. 50.06 másodperccel jócskán elmaradt egyéni legjobbjától, s az első napot 4185 ponttal – 64-gyel lemaradva a harmadiktól – a hetedik helyen zárta. Ahhoz, hogy érmet szerezzen, a mai öt számban sokkal jobban kell teljesítenie.
Képtelen volt felhőtlenül örülni az Eb eddigi legnagyobb versenyének a közismerten nagy és pártatlan atlétikabarátnak számító svéd közönség. A férfi magasugrást ugyanis, még szerda késő este, nem a nagy favorit Stefan Holm, de még csak nem is az ifjú titán, Linus Thörnblad, hanem a 21 éves, a felnőttmezőnyben jószerint még ismeretlennek számító Andrej Szilnov nyerte. A hatalmas izgalmakat hozó viadalon a 234 centit még négyen teljesítették, két centivel feljebb viszont már csak az orosz szupertehetség járt sikerrel.
Tatjana Lebegyeva sikerén azonban aligha lepődött meg bárki, sőt, talán a módján sem. Az olimpiai és világbajnok orosz hármasugró ugyanis úgy nyert, ahogy öt évvel ezelőtt Edmontonban szerezte vb-aranyát: az utolsó kísérletre. Első, 15,05 méteres ugrásával ugyanis a görög Devetzi vezetett, de amint utólag beismerte, végig készült a pillanatra, amikor túlugorja őt orosz ellenfele. Nos, a pillanat az utolsó sorozatban érkezett el.

TEGNAPI GYŐZTESEK. Nők, 400 m: Sztambolova (bolgár) 49,85 mp. 800 m: Kotljarova (orosz) 1:57.39 perc. Diszkoszvetés: Piscsalnyikova (orosz) 65,55 m. Férfiak, 400 m gát: Jakovakisz (görög) 48,48 mp. 200 m: Obikwelu (portugál) 20.01 mp.