A tanulmány a Gyurcsány-csomag megszorító intézkedéseit hivatott vizsgálni aszerint, hogy a társadalom egyes rétegeire milyen hatást fognak gyakorolni. Ahogy az a pénzügyi tárca vizsgálatában is áll, az összes háztartás közel harmadában van gyerek, az ilyen családok mintegy negyven százaléka pedig a legszegényebb harmadba tartozik. A jövedelmet érintő intézkedések következtében a gyermekes családok bevétele csökken leginkább, mivel ezek jelentős része (73 százaléka) rendelkezik munkajövedelemmel. Ha a jövedelmi oldalt nézzük, akkor ugyan a legszegényebb két tizedet éri a legkisebb veszteség, azonban ez főleg azzal magyarázható, hogy idetartoznak az inaktívak, tehát azok, akik nem tudnak dolgozni, és a munkanélküliek. Mivel ők nem rendelkeznek munkajövedelemmel, így természetesen a jövedelmet érintő megszorítások tőlük nem vesznek el semmit. A hatmillió forintos éves jövedelem felett fizetendő szolidaritási adó viszont csak a leggazdagabbak esetében érezteti hatását.
Csakhogy a megszorító intézkedéseknek van kiadási oldala is. Ezt befolyásolja a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra való emelése (ebbe tartozik az élelmiszerek nagy többsége is), valamint az energiaárak növekedése. Jövedelmük arányában a gazdagabb háztartások kiadásai kevésbé emelkednek – áll a tanulmány eme részének első mondatában –, mintegy megerősítve a pénzügyminiszter szavait, miszerint a Gyurcsány-csomag leginkább az alacsony jövedelmű családok kiadásait növeli. A tanulmányban található grafikon alapján a családok terhei 2–8 százalékkal nőnek: a 2 százalékos vonalnál a legvagyonosabb, a 8 százalékosnál pedig a legszegényebb háztartások állnak.
A tanulmány szerint a Gyurcsány-csomag nem érinti a nyugdíjasokat a jövedelmek szempontjából (kivéve a legtehetősebbeket, akik a nyugdíjaséveiket is munkával töltik), mivel nem rendelkeznek munkajövedelemmel. Pedig a nyugdíjasok egy része vállalná a terheket, erre utal Jankovits Györgynek, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége elnökének meghökkentő nyilatkozata: „Támogatjuk a költségvetési egyensúly és a társadalmi veszélyek elhárítása érdekében tett kormányzati intézkedéseket és a nyugdíjasokra eső arányos terheket, mert nem vonhatjuk ki magunkat a közteherviselésből.” Neki és a nyugdíjasoknak lesz még erre lehetőségük – többek között a megváltoztatott gázártámogatással sújtott, megemelt díjú gázszámla fizetésekor.
A Pénzügyminisztérium vizsgálatában konkrét számok helyett arányokkal és százalékokkal fejezik ki a változások mértékét. A Fidesz júliusi számításai szerint, amelyet a KSH adataira alapoznak, egy átlagos keresetű (havi bruttó 169 ezer forint jövedelmű) emberre a csomag több mint 71 ezer forint többletkiadást ró évente. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a múlt hónapban elmondta, a megszorítások a vállalatokat és a családokat egyaránt rosszul érintik, de a családok ezt nem tudják továbbhárítani.
– Az MSZP tudja, hogy egyesek közgazdasági szempontok alapján további megszorításokat várnak a kormánytól, ám nem fogunk támogatni semmilyen, a szociális juttatásokat megnyirbáló javaslatot – fogalmazott Lendvai Ildikó, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Orbán Viktor ellenben még két megszorító csomagtól tart: az első a szeptemberig benyújtandó konvergenciaprogram, a másik pedig a jövő évi költségvetés. Lehet, hogy a java még hátravan.
Az Index információiból az derült ki, hogy a miniszterelnök már kétszer is négyszemközti beszélgetésre hívta Horn Gyula volt miniszterelnököt, mondván, neki van valódi tapasztalata a magyar politikusok között egy gazdasági stabilizációs csomag levezénylésében.
Gyurcsány Ferenc szerint 2007 tavasza lesz a legrosszabb, és 2008 második felétől javul a helyzet, ekkortól megint gyorsul a gazdaság és csökken az infláció. Megelőlegezve magának a „nép háláját”, korábban úgy fogalmazott: „Azt fogja mondani a végén Magyarország: miniszterelnök úr, jó, hogy megtették!”
Erre nem venne mérget Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, aki a közelmúltban úgy nyilatkozott: „Egy válságot okozó programmal akarják kivezetni az országot a válságból.”
A nagyobbik ellenzéki párt még mindig bízik abban, hogy a civil tiltakozások és a Jó reggelt, Magyarország! kiáltvány hatásos lesz, és Gyurcsány Ferenc visszavonja a csomagot az önkormányzati választások után. Egy biztos: Veres János beismerésével tovább erősítette Szilvásy György kancelláriaminiszter korábbi mondatát: „Hitelességi problémákkal küszködik a kormány.”
Ferge Zsuzsa szerint a Pénzügyminisztérium által készített, a Gyurcsány-csomag hatásait vizsgáló tanulmányban szó sincs arról, hogy a megszorítások a legszegényebbeket sújtanák leginkább, ha a jövedelmi és a kiadási oldalt is figyelembe vesszük. A csomag szegénységellenes programjának koncepcióját kidolgozó szociológus hozzátette, igaz ugyan – mint az a tanulmányból is kiderül –, hogy százalékban az egyik eleme rosszul érinti a nagycsaládosokat, a másik pedig kedvezően. A szegényeket leginkább érintő részeknél (például a gázáremelés) kompenzálást hajtanak végre – mondta el Ferge, majd folytatta: „Biztos, hogy a kompenzáció nem egyenlít ki teljes mértékben. A megszorítások a túlnyomó többséget rosszul fogják érinteni, a kormány azon van, hogy a szegényeket kevésbé érintse kedvezőtlenül.”
Veres János pénzügyminiszter a Nap-keltében tett beismerésére, miszerint a megszorító intézkedésekkel a legszegényebbek járnak a legrosszabbul, Ferge Zsuzsa úgy reagált, a miniszternek igaza van, ha csak az árakat vesszük figyelembe. A szociológus úgy véli, „Veres János nem olvasta el a teljes tanulmányt”.
origo.hu
Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja
