Az ország történetében a kánikula fájdalmas emlékeket idéz fel: 2003 augusztusában több mint tízezren haltak meg a forró időjárás következtében. Ekkor Franciaországban számos hőmérsékleti rekord dőlt meg. A városok 15 százalékában mértek több mint 40 Celsius-fokot, és Párizsban is kilenc napon keresztül 35 foknál magasabb volt a hőmérséklet. Augusztus első húsz napjában a halálozás 55 százalékkal haladta meg egy átlagos hónap arányát.
A meleg elsősorban az egészségügy túlterhelését eredményezte, de az orvosok kevés segítségre számíthattak. A politikai vezetők ugyanis nem realizálták a tragédiát, és több ellenzéki és civil felhívás ellenére sem tértek haza nyaralásukból, hogy segítsenek a helyzet kezelésében. Jacques Chiracot különösen kritizálták, hiszen két héttel a kánikula lezajlása után szólalt csak meg nyilvánosan, miután hazatért a vakációból. Bűnét megbánva a kormány ekkor vezette be a „szolidaritás napját”, melynek időpontja minden év pünkösdhétfője. A munkaszüneti napból munkanap lett, azzal a céllal, hogy az állam aznapi bevételeit az idős és a mozgáskorlátozott személyek segítésére fordítsák. Ez a hétfő 2005-ben és 2006-ban is felemás nap volt. Sokan dolgoztak, ugyanakkor a közlekedés hét végi menetrend szerint ment, és a kamionok sem közlekedhettek ezen a napon, ami lehetetlenné tette sok fuvarozáshoz kötött cég munkáját. Sokan pedig egyszerűen ajándékba adták a napot a dolgozóiknak, így legfeljebb a lakosság fele ment aznap reggel valóban munkába.
A szolidaritási napnál hatásosabbnak bizonyul az idei kánikulában az a rendszer, amit az idős és elszigetelt személyekkel való kapcsolattartás miatt hoztak létre. Minden városban regisztrálják azokat, akiket különösen veszélyesen érint a meleg, és telefonon vagy személyesen felkeresik őket a meleg napokon, hogy megbizonyosodjanak róla, elég vizet isznak-e. A kiszáradás ugyanis az egyik elsődleges okozója ekkor a haláloknak. A médiában is folyamatosan arra buzdítják az embereket, hogy sok vizet igyanak. Az esti meteorológiai jelentésekben és híradókban rendszeresen kiemelik, hogy mennyire fontos a napi három-négy liter víz, az árnyék, és a napon levőknek a legalább 25 faktoros napkrém használata. Ilyen szempontból a média, sokszor a kormány propagandáját alátámasztva, teljes mértékben eljátssza felelősségteljes szerepét. Ahogy mindenki más, igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a 2003. évi tragédia ne ismétlődjön meg. Eddig úgy tűnik, sikerrel: idén még „csak” 40 halált tulajdonítanak a hőségnek.
A dolgozók igyekeznek munkaritmusukat a meleghez igazítani: korábban kezdenek reggel, hosszabb ebédszünetet tartanak, és inkább az esti, hűvösebb órákban fejezik be az aznapi munkát. A Párizs környéki városokban lévő boltok mindennap többórás ebédszünetet tartanak, augusztusra pedig többségük be is zár. Így például a franciák számára létfontosságú pékségek egymás között felosztják, melyik milyen időtartamra zár be, hogy egy környéken egy üzlet mindig nyitva legyen azok számára, akik nem mennek több hétre nyaralni. De ez utóbbi az elit negyedekben inkább kivételnek számít.
Lévén, hogy a 2003-as katasztrófát, valamint a népszerűségének csökkenését igyekszik elkerülni a kormány, tagjai idén még nem utaztak el vakációra. Ehelyett kórházakat és idősotthonokat látogatnak. Lehet, hogy a nyaralásuk szeptemberre tolódik?
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
