Még két hétig tart a háború?

Izrael nem tudja elpusztítani a Hezbollah teljes rakétakészletét – mondta tegnap az izraeli kormány egyik minisztere. „Nincs rá lehetőség, hogy a Hezbollah utolsó rakétáit is megsemmisítsük” – közölte Meír Sitrít, a kormány építés- és lakásügyi minisztere, aki szerint a síita szervezetet sem a szárazföldi csapatok, sem a légierő nem képes felszámolni.

Szavaival a miniszter valószínűleg az izraeli közvéleménynek az offenzíva eredményével kapcsolatos várakozásait kívánta mérsékelni. Az izraeli kormány egy másik minisztere, Benjámin Ben-Eliézer tegnap az izraeli rádiónak ugyanakkor azt nyilatkozta, becslésük szerint „10-14 napra van szükség” ahhoz, hogy a hadsereg „megtisztíthassa a Hezbollahtól” azt a körzetet, ahol szándékaik szerint a nemzetközi erők állomásoznak majd. A hadsereg közben folytatta a Hezbollah elleni támadásokat, az izraeli harci gépek tegnap libanoni síita falvakat bombáztak. Az ENSZ és a Vöröskereszt hat segélyszállító konvoja nem is tudta elérni Libanon déli részét, hiszen nem kapott garanciát biztonságára.
*
Az izraeli légierő három csapást mért különböző célpontokra a Lítáni-folyó mentén. Izraeli katonai közlés szerint a rajtaütések célja az, hogy megakadályozzák fegyverek szállítását a Hezbollahnak. A térségben az izraeli hadsereg alakulatai heves tűzharcba keveredtek a síita szervezet fegyvereseivel, s az al-Arabíja hírtévé szerint az egyik helyszínen három izraeli katona életét vesztette.
Aita as-Sab határfaluban a síita szervezet fegyveresei páncéltörő rakétákkal lőtték a település egyik házát, amelyben izraeli alakulatok tartózkodtak, s az arab műholdas televízió szerint itt lelte halálát a három katona. Bint Dzsbeil falu körzetéből is heves harcokról érkezett beszámoló.
Az izraeli csapatok időközben egy új térségben is átlépték a libanoni határt, és két további körzetben bekerítettek néhány települést – jelentette kedden az ENSZ katonai megfigyelőmissziójának (UNIFIL) a szóvivője.
Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy az izraeli fegyveres erők húsz Hezbollah-fegyveressel végeztek az utóbbi negyvennyolc órában. A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a síita szervezet a libanoni határ néhány kilométeres körzetében szenvedte el veszteségeit. A Hezbollah azonban tagadta, hogy milíciái súlyos veszteségeket szenvedtek volna a harcokban. A szervezet szóvivője szerint az izraeli támadások július 12-i megkezdése óta összesen negyvenhárom Hezbollah-fegyveres halt meg.
Irán és az egész iszlám világ támogatásáról biztosította közben a Hezbollahot Bejrútban az iráni külügyminiszter, aki ugyanakkor bírálta az ENSZ tehetetlenségét. „Az arab és az iszlám világ támogatja a libanoni kormányt, a népet és az ellenállást. (…) Az ellenség teljesen kudarcot vallott katonai téren, (…) most diplomáciai úton próbálja meg elérni, amit nem tudott megvalósítani a terepen” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Manusehr Mottaki, miután találkozott Emile Lahud libanoni elnökkel. Az iráni külügyminiszter kudarcnak minősítette az ENSZ fellépését a libanoni háború ügyében, hiszen az agresszió kezdete óta, három hete nem volt képes teljesíteni kötelességét és segíteni a libanoni népen. „Bebizonyosodott a Biztonsági Tanács alkalmatlansága és cselekvőképtelensége az agresszióval szemben” – mondta. Mottaki hétfőn este érkezett Bejrútba, ahol meglepetésre találkozott Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszterrel. Kétórás megbeszélésükről nem közöltek részleteket.
Teheránban egy befolyásos konzervatív vallási vezető, Ahmad Dzsannati ajatollah ezzel párhuzamosan azt hangoztatta, hogy a muzulmán országoknak fegyvereket kell szállítaniuk a Hezbollahnak.
Ismét erős kritikát fogalmazott meg a hírek hallatán a háborúval kapcsolatban az Európai Unió soros finn elnöksége. Az északi ország külügyminisztere úgy vélte, Izrael dél-libanoni offenzívája aligha hoz majd katonai sikert, ellenben bizonyosan növelni fogja a Hezbollah támogatottságát a térségben. Erkki Tuomioja szerint a jelenlegi izraeli politika elfogadhatatlan, de a helyzet kritikus az EU szavahihetősége szempontjából is. Úgy vélte, ennek a válságnak az Európai Unió az egyetlen olyan szereplője, amelyben még mindkét fél bízik valamennyire, s ha ennek a bizalomnak nem felelnek meg, búcsút mondhatnak annak, hogy az EU bármilyen komolyabb szerepet játszhasson. A tagállamok külügyminiszterei a válság miatt tegnap rendkívüli találkozót tartottak Brüsszelben, az azonnali tűzszünetre felszólító szövegtervezet azonban a brit, a német, a cseh és a lengyel ellenálláson megbukott. Ha az EU-tagállamok külügyminiszterei egyszer mégis elfogadnák az azonnali tűzszünet követelését, az még az eddiginél is jobban elszigetelné Izraelt.
A zsidó államra azonban a jelek szerint a nemzetközi felháborodás sincs sok hatással, 48 órán át részlegesen szüneteltetett légicsapásait ugyanis mától teljes erővel folytatja. Elijáhú Jisai izraeli miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Izrael csak akkor állítja le libanoni hadműveletét, ha eléri annak kitűzött céljait. Úgy vélekedett, hogy az sem kötelezné Izraelt hadjáratának leállítására, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozna egy tűzszünetről. „Csak saját feltételeink szerinti tűzszünetet fogadunk el” – mondta. Hozzátette, hogy amúgy sem tartja valószínűnek egy ilyen BT-határozat megszületését, mert – mint fogalmazott – „feltételezem, hogy amerikai barátaink úgyis megvétóznák”. Más jogi útja pedig nincs Izrael elítélésének vagy szankcionálásának. A több mint húsz napja tartó háború eddig 830 áldozatot követelt.