Még dolgozik az igazságügyi és pénzügyi tárca a külföldön lévő adózatlan jövedelmek kedvezményes hazahozatalát szabályozó törvényen. Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a pénz hazakerüléséről csak az ügyfél bankja értesülne, az adóhatóság viszont nem – legalábbis az eredeti elképzelések alapján. Úgy tudjuk, az APEH tudomására csak akkor jutna a tőke hazahozatala, ha egy vizsgálatban a vagyon eredetét kutatná a hivatal, ám ebben az esetben sem érhetné joghátrány az adózót, mert a banki bizonylattal igazolhatná a jövedelem „jogszerűségét”. A tervek szerint a korábban nyugat-európai bankokban landolt és ott kamatozó feketepénzekre mindössze 10 százalékos adót vetne ki az állam. Egyébként a külföldre menekített pénzek nagyságát ezermilliárd forintra becsülik, az amnesztia lelkes támogatói szerint ebből 100-150 milliárd, a kormány verziója szerint 50-100 milliárd térhet haza. A magyar eredetű, adózatlan pénz főként svájci, osztrák és luxemburgi bankokban hozza a pluszjövedelmet a számlatulajdonosoknak. Szakemberek úgy vélekednek, hogy hazánkból elsősorban a szürke- és feketegazdaságban „megtermelt” pénzek kerültek külhoni bankokba. Az amnesztia egyszer már része volt a Gyurcsány-programnak, ám a rá vonatkozó részt az utolsó pillanatban kivették a csomagból. A szakma álláspontja meglehetősen egyértelmű. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete például úgy tartja: nincs jó üzenete a tisztességes adófizetők számára az adóamnesztiának. Ugyanakkor az érintetteknél sem lesz feltétlenül népszerű az elképzelés: a tízszázalékos adóval hazautalandó, külföldön lévő pénz azért nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mert az érintettek félnek attól, hogy az adóhatóság megjelöli őket. Aggályos az is, hogy az amnesztia tágra nyitná a kapukat a pénzmosás előtt. Ugyanakkor tudvalévő az is, hogy a külföldön nagyobb tőkét felhalmozóknak ma sem jelent különösebb problémát a pénzek hazahozatala. A gyakorlat szerint egy-két off-shore cég beiktatásával, az adóhatóság tudta nélkül lényegében bármi megoldható.
Egyébként a nyugat-európai tapasztalatok sem kedvezőek. Például Németországban – ahol nagyságrendekkel jobb az adófegyelem, mint nálunk – messze elmaradt a várakozásoktól a hazautalt pénz, mint azt remélték. Olyannyira, hogy a német kormány által 2003 végén meghirdetett adóelengedési eljárás, amely 15 hónapig tartott, gyenge eredménnyel zárult. A 2005-ös adatok szerint mindössze 1,2 milliárd euró befizetését hozta a meghirdetett „felmentés”, a várt ötmilliárd eurónál jóval kevesebbet, és csupán mintegy 15 ezren éltek a lehetőséggel. Az amnesztia lejárta után ugyanakkor az eddiginél szigorúbb adóellenőrzés indult: ekkortól lépett életbe az az új – máig vitatott – törvény, amely a pénzügyi hatóságoknak lehetővé teszi, hogy a gyanús bankszámlákat ellenőrizzék.
Mérsékelt sikert hozott a belga kormány által a tavalyi év elején meghirdetett adómentesítés is: az államkincstár a várt 850 millió euró helyett mindössze 496 millió eurót kapott a korábban illegálisan külföldre „apportált”, és ottani bankszámlákon elhelyezett milliárdok hazahozatalából. Ugyanakkor a hatóságok becslései szerint a belgák jelentős, 160 milliárd eurós eltitkolt pénzvagyonnal rendelkeznek külföldön.
Oroszországban is nagy reményeket fűztek az eljáráshoz. A „mentesítés” keretében az érintetteknek a hivatalos adókulcsot, 13 százalékot kell fizetniük az időszak alatt bevallott feketepénzek után – ezzel gyakorlatilag tisztára is mossák azokat. Egyes becslések szerint az oroszok külföldi számlákon levő feketepénzei több mint 250 milliárd dollárt tesznek ki.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
