Még dolgozik az igazságügyi és pénzügyi tárca a külföldön lévő adózatlan jövedelmek kedvezményes hazahozatalát szabályozó törvényen. Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a pénz hazakerüléséről csak az ügyfél bankja értesülne, az adóhatóság viszont nem – legalábbis az eredeti elképzelések alapján. Úgy tudjuk, az APEH tudomására csak akkor jutna a tőke hazahozatala, ha egy vizsgálatban a vagyon eredetét kutatná a hivatal, ám ebben az esetben sem érhetné joghátrány az adózót, mert a banki bizonylattal igazolhatná a jövedelem „jogszerűségét”. A tervek szerint a korábban nyugat-európai bankokban landolt és ott kamatozó feketepénzekre mindössze 10 százalékos adót vetne ki az állam. Egyébként a külföldre menekített pénzek nagyságát ezermilliárd forintra becsülik, az amnesztia lelkes támogatói szerint ebből 100-150 milliárd, a kormány verziója szerint 50-100 milliárd térhet haza. A magyar eredetű, adózatlan pénz főként svájci, osztrák és luxemburgi bankokban hozza a pluszjövedelmet a számlatulajdonosoknak. Szakemberek úgy vélekednek, hogy hazánkból elsősorban a szürke- és feketegazdaságban „megtermelt” pénzek kerültek külhoni bankokba. Az amnesztia egyszer már része volt a Gyurcsány-programnak, ám a rá vonatkozó részt az utolsó pillanatban kivették a csomagból. A szakma álláspontja meglehetősen egyértelmű. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete például úgy tartja: nincs jó üzenete a tisztességes adófizetők számára az adóamnesztiának. Ugyanakkor az érintetteknél sem lesz feltétlenül népszerű az elképzelés: a tízszázalékos adóval hazautalandó, külföldön lévő pénz azért nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mert az érintettek félnek attól, hogy az adóhatóság megjelöli őket. Aggályos az is, hogy az amnesztia tágra nyitná a kapukat a pénzmosás előtt. Ugyanakkor tudvalévő az is, hogy a külföldön nagyobb tőkét felhalmozóknak ma sem jelent különösebb problémát a pénzek hazahozatala. A gyakorlat szerint egy-két off-shore cég beiktatásával, az adóhatóság tudta nélkül lényegében bármi megoldható.
Egyébként a nyugat-európai tapasztalatok sem kedvezőek. Például Németországban – ahol nagyságrendekkel jobb az adófegyelem, mint nálunk – messze elmaradt a várakozásoktól a hazautalt pénz, mint azt remélték. Olyannyira, hogy a német kormány által 2003 végén meghirdetett adóelengedési eljárás, amely 15 hónapig tartott, gyenge eredménnyel zárult. A 2005-ös adatok szerint mindössze 1,2 milliárd euró befizetését hozta a meghirdetett „felmentés”, a várt ötmilliárd eurónál jóval kevesebbet, és csupán mintegy 15 ezren éltek a lehetőséggel. Az amnesztia lejárta után ugyanakkor az eddiginél szigorúbb adóellenőrzés indult: ekkortól lépett életbe az az új – máig vitatott – törvény, amely a pénzügyi hatóságoknak lehetővé teszi, hogy a gyanús bankszámlákat ellenőrizzék.
Mérsékelt sikert hozott a belga kormány által a tavalyi év elején meghirdetett adómentesítés is: az államkincstár a várt 850 millió euró helyett mindössze 496 millió eurót kapott a korábban illegálisan külföldre „apportált”, és ottani bankszámlákon elhelyezett milliárdok hazahozatalából. Ugyanakkor a hatóságok becslései szerint a belgák jelentős, 160 milliárd eurós eltitkolt pénzvagyonnal rendelkeznek külföldön.
Oroszországban is nagy reményeket fűztek az eljáráshoz. A „mentesítés” keretében az érintetteknek a hivatalos adókulcsot, 13 százalékot kell fizetniük az időszak alatt bevallott feketepénzek után – ezzel gyakorlatilag tisztára is mossák azokat. Egyes becslések szerint az oroszok külföldi számlákon levő feketepénzei több mint 250 milliárd dollárt tesznek ki.
origo.hu
Véletlen vagy felelőtlenség? Mi történt Rábapordányban Gulyás Mártonék forgatása után?
