Szemléletváltás két keréken

A turizmus leggyorsabban növekvő ága Európában a kerékpáros turizmus. Nálunk is egyre népszerűbb így útra kelni, a városi biciklizés fejlődése pedig robbanásszerű: becslések szerint évente megduplázódik a hazai utcákon tekerők száma. A kerékpárutak építése persze nem tart lépést ezzel a „boommal”.

2006. 08. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes párhuzamot lehet felállítani a kerékpározás és a síelés között. Magyarországon egyiket sem űzik sokan versenyszerűen, ezek után az eredmények sem égbekiáltók, viszont tömeg- vagy modernebb tipizálással élve rekreációs sportként tényleg tömegeket mozgat meg mindkettő.
A kerékpáros turizmus szempontjából mégis a fejlődő piacok közé tartozik Magyarország. Hozzátehetjük, van honnan fejlődni… Három évvel ezelőtt hazánkban csaknem háromszázezer kerékpárt adtak el évente, így ez a piac évi 11 milliárd forintot tett ki. László János, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke szerint 2005-re az eladott járgányok száma megközelítette a négyszázezret, a piac értelemszerűen hasonló arányban bővült. Az MK elnöke hozzátette, ez az aktívan pedálozók számát nem növelte ilyen arányban: „Háromszázezer bicikli áll az erkélyeken, az a célunk, hogy lekerüljenek onnan.”
Pontos adatok nincsenek arról, hányan tekernek manapság rendszeresen. A nagyságrend milliós, de saját, hangsúlyozottan nem hivatalos számításaik szerint („kiállunk a Margit híd budai hídfőjéhez, s számoljuk a kerékpárosokat”) évente megduplázódik (!) a városi biciklisták száma. Ehhez logikusan kapcsolódóan a sport mellé nyújtott szolgáltatások, a vendéglátás tekintetében a hazai kereslet számottevő növekedése tapasztalható. Ezt különösen az támasztja alá, hogy növekszik az igényes felső és középkategóriás, sportolásra és szabadidős célokra használható kerékpártípusok részaránya. Egy 2003-as felmérés szerint a hazai fiatalok körében kiemelkedően a legnépszerűbb sport a kerékpározás.
Ma már hazánkban sem tartható az a korábbi hiedelem, amely szerint a kerékpárral érkezők kevésbé fizetőképes vendégek. A kerékpáros turisták átlagos napi kiadásai Nyugat-Európában 15 százalékkal magasabbak, mint a többi vendégé, leginkább azért, mert kevesebb csomagot tudnak magukkal vinni, ezért több mindent kell a helyszínen megvásárolniuk. Az olykor rendkívüli költségekkel járó felszerelések vásárlását elsősorban a középosztály és főként a kiemelkedően jó anyagi körülmények között élő fiatalok csoportja engedheti meg magának. A legnagyobb európai piac, Németország kerékpáros turisztikai adatai szerint a kifejezetten kerékpáros vakációt tervező polgárok száma folyamatosan nő. 2001-ben 1,8 millió, 2002-ben már több mint kétmillió német polgár töltötte biciklizéssel nyaralását. Emellett a németek 11,5 százaléka, vagyis 7,2 millió ember tervez kerékpáros nyaralást az idén és az elkövetkezendő években. 2001-ben a németeknek a fele használta a kerékpárt vakációján! Ennél frissebb, szintén németországi adatok szerint az ottani turizmus általános bevétele ugyan csökken, ám a kerékpáros turizmusé évről évre tíz-tizenkét százalékkal nő. Az MK 2001-ben végzett felmérése alapján megállapítható, hogy a legtöbb hazai bringás ma még az országon belül kerékpározik. Az aktív kerékpározók egyre népesebb csoportján kívül sokan vannak, akik bizonyos feltételek megléte esetén bicikliznének. Keresletben tehát nincs hiány a hazai kerékpáros turizmus piacán. A kérdés az, hogy e lehetőség kihasználásához milyen hazai kínálat párosul. Ennek alapja a kerékpárút-hálózat. László János elmondta, hogy hazánkban jelenleg kevesebb mint kétezer kilométerre tehető a kerékpárutak összesített hossza. Hogy sok ez vagy kevés? Egyértelműen utóbbi. Kissé nyugatabbra tekintve, csak Bécsben például több mint ezer kilométernyi kerékpárút található, de a német városokhoz viszonyítva ez nincs az élvonalban. Szóval a mennyiség nem kielégítő, de az MK elnöke szerint a minőség sem. „Lehet halmozni a jelzőket: borzasztó, elkeserítő, szomorú…” Hihetetlenül kevés a szakszerűen, jól kiépített kerékpárút, pedig az úgynevezett Eurovelo-szabvány egyértelmű: három és fél, négy méterben adja meg ezen utak szélességét. Nálunk jó, ha két méterrről beszélhetünk például az egyik legnépszerűbb területen, a Balaton-felvidéken. Azért akad jó példa is, többek között a Tisza-tónál a gáton.
A jó példánál maradva László János örömmel említette meg Békés városát, amely a kimenő és a belső utak kialakításánál is gondolt a kerékpáron közlekedőkre. „Itt jutottak el a leghamarabb addig a gondolatig, amit tett is követett, hogy egy település, egy város élhetőbbé tételének fontos feltétele a környezetvédelem, az egészség. Így rá kell venni az embereket arra, hogy a négy kerékről, az autóról minél többen két kerékre váltsanak” – fogalmazott a szakember. Ebből a szempontból (is) Budapest kulcspozíciója egyértelmű, a nagy forgalom, a szennyezettség és a kevés biztonságos kerékpárút miatt a mindennapos városi kerekezés pont a fővárosban rendelkezik a legkedvezőtlenebb adottságokkal, ahol a zsúfolt és rendkívül szennyező közlekedési rendszernek leginkább szüksége lenne alternatív megoldásokra. László János hozzátette, a Főpolgármesteri Hivatallal szerencsére egyre intenzívebb a kapcsolatuk, aminek eredményeként három kerületben már az MK tanácsai szerint végezték az útfelújításokat. Az idei első fél évben harminc kilométernyi új kerékpárút készült el, ez ahhoz képest igen komoly eredmény, hogy előtte hosszú esztendőkig egy centi sem… Követendő példaként említhető a Margit híd és a Batthyány tér között megépült kerékpárút vagy éppen a legújabb, XI. kerületi felújítások „biciklistabarát” megoldása.
A mindennapi közlekedési célú kerékpározást természetesen meg kell különböztetni a túrázástól. A kerékpárosok számára a legfontosabb vonzerőt az útvonalat kísérő, természeti, táji értékekben gazdag, lehetőleg minél változatosabb környezet jelenti. Kerékpáros túrázásra éppen ezért leginkább azok a vidéki természeti tájak jók, ahol kerékpározásra alkalmas, alacsony forgalmú utak, ideális esetben kerékpárutak vannak. Utóbbiak, mint már említettük, nem képeznek összefüggő hálózatot, a Balaton, a Fertő tó és a Szigetköz térsége a ritka kivétel. Sok olyan táji értékekben gazdag, aprófalvas, ritkán lakott térsége van az országnak, ahol a kis autóforgalomból adódóan a közutak is alkalmasak a biztonságos kerékpározásra. Ilyen az Őrség, a Zselic, a Zalai-dombvidék, a Nyírség, középhegységeink vidékei.
A hegyi kerékpározás, közismert angol elnevezéssel a mountain bike terjedésével egyre nagyobb igény van az erdei kerékpározásra, amit azonban a jelenlegi erdészeti törvény – a kerékpárt is közlekedési eszköznek tekintve – meglehetősen szűk korlátok közé szorít. A kerékpáros turistáknak sajátos igényeik vannak a szolgáltatások tekintetében is, amelyekre Magyarországon sem a vendéglátók, sem a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek nincsenek felkészülve. A szállás- és vendéglátóhelyekkel szemben támasztott legfőbb elvárás: az átlagosnál bőségesebb reggeli, biciklitároló, szervizelés, lehetőség a ruhaszárításra. Fontosak a speciális kerékpáros szolgáltatások, mint például a kerékpárkölcsönzés és -szállítás.
A kerékpáros turizmus feltételrendszerének megteremtésében fontos szerepet kell játszaniuk az állami, regionális fejlesztéseknek és az Európai Unió által támogatott programoknak. Követendő példát jelent az ország több térségében szerveződő Happy Bike kerékpáros turisztikai rendszer, amelynek célja, hogy helyi vállalkozók bevonásával a kerékpárutak mentén létrejöjjön a kerékpárosok fogadására kész vendéglátók és szolgáltatások ellenőrzött minőségű rendszere. Fontos, hogy rendezvények, marketing, kerékpárostérkép és honlap is biztosítsa a térségek kerékpáros turizmusának fejlődését. A kerékpározható utak feltárása és kitáblázása, valamint a kellő hatékonyságú marketing hatékonyabb eszköze a kerékpáros turizmus fejlesztésének, mint a rendkívül magas költségű új kerékpárutak kiépítése, hiszen sok terület bővelkedik az alacsony forgalmú közutakban, ideális erdei utakban.
Az előremutató kezdeményezések ellenére egyelőre meglehetősen kedvezőtlenek a hazai kerékpártúrázás körülményei. Ahhoz, hogy az ország arra alkalmas térségei valódi kínálattá váljanak a piacon, legfőképpen komoly politikai szándékra van szükség, amely belátja a kerékpározás környezetvédelmi, jóléti és gazdasági jelentőségét, és támogatja a helyi-térségi kezdeményezéseket. Az anyagi támogatás mellett kulcsfontosságú, hogy olyan regionális szintű fejlesztések valósuljanak meg, amelyek szolgáltatási kínálatukkal, nyomvonalvezetésükkel valóban a kerékpárosok igényeit szolgálják. Továbbra sem sikerül külföldi kerékpárosokat nagyobb számban megnyerni a hazai térségeknek, és egyre több nagyobb igényű hazai kerékpártúrázó fog más országok tájai felé fordulni.
László János szerint mégis az a legfontosabb, hogy szemléletváltás következzen a döntéshozók és a közlekedés szereplői között. Tavaly nagy visszhangot kapott, amikor a Sláger Rádió szinte uszította az autósokat a biciklisták ellen egy kerékpáros-rendezvény okozta útlezárás kapcsán. Az idén nem történt ilyesmi, és az MK elnöke szerint ez már egy követendő folyamat része lehet. Készülnek tévéspotok, reklámok, amelyek híres közéleti személyiségek segítségével népszerűsítik a kerékpározást az egészséges életmód, az élhetőbb élet reményében. Mert ez a legfontosabb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.