Múlt hét péntek délutánig minden választópolgárnak meg kellett kapnia az önkormányzati választásokról szóló értesítőt és az ajánlószelvénytömböt. Köztudott: Sólyom László köztársasági elnök október 1-jére tűzte ki a szavazás időpontját, és ekkor lesz a kisebbségi önkormányzati választás is. A jelöltállításra, az ajánlások gyűjtésére az ajánlószelvények kiküldése után még marad bő egy hónap, ugyanis a választásokon induló jelöltet, illetve megyei listát szeptember 8-án 16 óráig lehet bejelenteni. A jelölő szervezeteknek (például pártoknak) ezt követően még van néhány napjuk a listaállításra, a kompenzációs listákat ugyanis szeptember 11-én, 16 óráig, a fővárosi listákat pedig szeptember 12-én, 16 óráig lehet bejelenteni.
Fontos tudni, hogy az önkormányzati választások egyfordulósak, nem úgy, mint a parlamenti voksolás. Hogy pontosan milyen szavazólapon kell kiigazodnunk október 1-jén, alapvetően attól függ, mekkora településen lakunk. A tízezres lélekszámú vagy ennél kisebb településeken a helyi önkormányzati képviselőket úgynevezett kis listán választják meg. A szavazáskor a szavazólapon az összes jelölt neve ábécérendben szerepel, és a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. (A szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz!) A megválasztható képviselők számát a szavazólapon feltüntetik. Megválasztott képviselők pedig azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták.
A tízezer lakosnál nagyobb településeken, valamint a fővárosi kerületekben a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes rendszerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60 százalékát egyéni választókerületekben, kb. 40 százalékát kompenzációs listáról osztják ki. A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületben egy képviselő választható, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ebben az esetben tehát csak egy névre kell és lehet érvényesen szavazni. A kompenzációs listákról az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek. A polgármestert minden településen többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ugyanígy választják a főpolgármestert is a budapestiek.
A településin kívül a megyei önkormányzatot is megválasztjuk október 1-jén. A megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a megyei jogú városok és a főváros lakosai nem vesznek részt (mivel településük tulajdonképpen önálló megye jogállás szerint). Ez listás szavazás, tehát a választópolgár ebben az esetben nem személyek, hanem például pártok, egyesületek, stb. között választ. Hasonlóképpen választják meg a budapestiek a 66 tagú fővárosi közgyűlést. A megyei közgyűlések tagjainak hiba lenne szimbolikus szerepet tulajdonítani, különösen most, hogy Magyarország a korábbinál jóval nagyobb uniós támogatásokra számíthat. Ennek jelentős hányadát ugyanis a megyék fogják elosztani. A kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos tudnivalókat későbbi számunkban ismertetjük.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
