Üzenet Ildikónak: Száz a gáz

A klasszikusokat, ha lehet, csak pontosan idézzük! Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető asszony 2002. július elején a parlamentben egyebek közt a következőket mondta (arcán fölényes derű, mint általában): „Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz gáz-ár-e-me-lés…”) Aztán visszaült parlamenti székébe, és szemmel láthatóan borzasztóan meg volt elégedve önmagával, jól megmondta most az Orbánnak, ezt kapja el, ne a náthát…
Ma már mindnyájan tudjuk, mekkora kapitális marhaság hangzott el a frakcióvezető asszony szájából azon a júliusi napon (talán front volt, vagy csak egyszerűen túl meleg).
Lábjegyzet helyett: a gáz ára akkor, júliusban 36 forint 36 fillér volt, jelenleg 84 forint. Ez áfástul úgy néz ki, hogy 45 forint néz szembe a 105 forinttal.
És vajon szembenézett-e önmagával azóta az örökké büszke tartású frakcióvezető asszony? Mondott-e nekünk, fogyasztóknak legalább anynyit, hogy bocs, tévedtem? Elnézést kért-e Orbán Viktortól a parlagi tempóért? Nem hiszem, nem az a típus. Megjegyzem még, hogy a háztartások negyven százaléka ehhez az áremeléshez semmiféle támogatást nem kap majd. És ezt az egészet úgy hívják: gázreform. Jól hangzik: reform. Szerintem mi ellettünk volna a régi, elavult struktúra mellett is.
A jelenség amúgy szervesen illeszkedik a dübörgő gazdaság és a nagy jólét mellé. A szimpla hazugságon alapszik.
Mindenesetre, ha magas is az ára, gáz van. Pontosabban gáz van.