Továbbra is meghatározó a MÁV Zrt. tulajdonában levő MÁV Cargo Zrt. szerepe a vasúti áruszállító piacon, az új társaságok megjelenésével azonban az idei első fél évben élénkült a verseny, és emelkedtek a szállítási teljesítmények. Hazánk európai uniós csatlakozásakor a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. közlekedtetett teherszállító vonatokat, ezen a területen a jelenleg működő hét vasúttársaság egyesített teljesítménye viszont 18,16 százalékkal múlta felül az idei második negyedévben az akkori értékeket. Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke minderről tegnap úgy vélekedett, hogy a vasúti piac az elmúlt 15 év legerősebb második negyedévét zárta, igaz, ez csak arra volt elég, hogy 2004 második negyedévéhez képest valamelyest mérséklődött a vasút térvesztésének üteme. Az EU-csatlakozás óta öt új szereplő jelent meg a hazai piacon – CER Central European Railway Zrt., Floyd Zrt., MÁV-Hajdú Vasútépítő Kft., MMV Magyar Magánvasút Zrt., Train Hungary Magánvasút Kft. –, valamennyien hazai bejegyzésű cégek, a MÁV árufuvarozási üzletága önálló társasággá alakult MÁV Cargo Zrt. néven: ennek a társaságnak viszont jelenleg is több mint 80 százalékos a piaci részesedése.
Ezt a fölényt leginkább tavaly igyekezett kihasználni a MÁV. Mint ismert, a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa idén júliusban egymilliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a MÁV-ra, mivel 2005-ben korlátozta az iparvágányokhoz való hozzáférést, több évre szóló fuvarozási szerződéseket kötött, a vasúttársaságok által fizetett pályahasználati díjakra pedig bankgaranciát kért. Ez utóbbi gyakorlatot a MÁV Cargo is követte idén, hiszen a hálózat használati díjaira bankgaranciát két társaságtól újfent igényelt, a vasúti hivatal elnöke szerint indokolatlanul. Antal Dániel szerint a legnagyobb bevételt hozó tranzitfuvarozást a magyar vasúti társaságok bonyolítják, ez a piaci helyzet a MÁV Cargo értékesítésével megváltozhat. Ismert: a kormány értékesíteni kívánja a MÁV Cargót, és ez átrendezheti a hazai piacot. A külföldi nagy vasutak ugyanis már készülnek a MÁV Cargo privatizációjára, ami együtt jár a legjövedelmezőbb fuvarok megszerzésével.
A kormány által bezárni kívánt 28 mellékvonal üzemeltetésével a pályahasználati díjakból 2,6 milliárd forint bevétele származik a MÁV pályavasúti üzletágának, ez az összeg 80 százalékban fedezi a költségeket. Ugyanakkor ha megszűnne a személyszállítás ezeken a vonalakon, csökkenne a díjbevétel, viszont a vonalak fenntartása így is – a teherforgalom miatt – évente kétmilliárd forintba kerülne.
Egyre inkább elbizonytalanodik Kóka János gazdasági miniszter a MÁV átalakításával kapcsolatban, a cégen belüli érdekcsoportok között pedig fokozódik az ellentét. Az Index beszámolója szerint a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettese és a céget ténylegesen vezető általános vezérigazgató között meghatározó a nézetkülönbség, előbbi ráadásul megnyerte a MÁV elnök-vezérigazgatóját. Érdekes viszont, hogy mindkét vezérigazgató-helyettes Kóka bizalmasaként érkezett a MÁV-hoz. Kókának így egyszerre kell eljátszania a béketeremtő és a határozott iránymutató szerepét.
origo.hu
Kocsis Máté megjósolta a választási végeredményt
