Túl nagy a magyarországi bankok kockázati kitettsége a devizahitelek miatt – derül ki a Standar&Poor’s nemzetközi hitelminősítő elemzéséből. Az MTI tudósítása szerint mindez nem azt jelenti, hogy szükség lesz a felmérésben vizsgált pénzintézetek átminősítésére. Az anyag szerint devizaalapú – elsősorban svájci frank és euró bázisú – kölcsönt felvettek aránya Romániában a legnagyobb, a teljes hitelállományon belül 56 százalék. Ugyanakkor hazánkban ugyanez 50 százalék. A mi esetünkben a tendencia is „aggasztó”, hiszen ez az arányszám tavaly még csak 43 százalék volt. Az elemzés érdekessége, hogy Csehországban viszont igen alacsony az arány, mindössze 10 százalék, s Horvátországban is csupán 13 százalékra rúg. Az S&P figyelmeztetése az Európai Központi Bank közel két hónapja napvilágot látott elemzése után csak részben jelent újdonságot, az ugyanis a román és a török helyzetet ítélte rizikósnak.
Mint megírtuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb jelentéséből is az derült ki, hogy erőteljes bővülés tapasztalható a devizában felvett hitelek állományában, amely csak a háztartások esetében több mint ezermilliárd forintos emelkedést jelent. A jelentős emelkedés hátterében a lakosság által devizában felvett kölcsönök állnak, miközben jellemző a forinthitelek stagnálása vagy enyhe csökkenése. Az összes hitelállomány 21 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben: a háztartások esetében 33 százalékos az eladósodás növekedése, míg a vállalkozói szféra hitelei 14 százalékkal emelkedtek. A legújabb adatok szerint a bankszektor teljes devizahitel-állománya 7382 milliárd forintot tett ki, míg a forintban folyósított kölcsönöké 5902 milliárdot – áll a felügyelet összefoglalójában.
Magyar Péter ismét elszaladt a kérdések elől - videó