Világhét az anyatejes táplálásért

Megkezdődött tegnap a szoptatási világhét. Idén a mesterséges csecsemőtáp reklámjának korlátozása áll a figyelem középpontjában. Hazánkban még csak most fogalmazzák a nemzetközi kódex követelményeinek megfelelő jogszabályokat.

Sashegyi Zsófia
2006. 08. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évtizedekkel ezelőtt jelölte ki augusztus elsejét a szoptatás világnapjává az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a World Alliance of Breastfeeding Action (WABA). Ezekben a napokban világszerte számos szervezet és szakember igyekszik felhívni a társadalom figyelmét az anyatejjel táplálás jelentőségére.
A Magyar Védőnők Egyesülete tegnap Természetesen anyatejjel címmel rendezett konferenciát, két jelentős hazai szervezet pedig már a múlt hét végén margitszigeti sétát szervezett a szoptatásért. Az immár hagyománnyá váló programon az érdeklődők beszélgethettek a La Leche Liga és a Szoptatásért Magyar Egyesület tanácsadóival, és megismerkedhettek ismeretterjesztő kiadványaikkal.
Ahhoz, hogy a tápszerek helyét ismét átvegye az anyatejes táplálás, rendkívül fontos, hogy a kismamák megfelelő információkkal rendelkezzenek, és támogatást kapjanak – mondta el lapunknak Rózsa Ibolya laktációs szaktanácsadó, a La Leche Liga alelnöke. Kevés nőnek van olyan anatómiai rendellenessége, amely megakadályozza a szoptatást, ezért érthetetlen, hogy többségük miért használ mégis mesterséges babatápot. Bizonyított, hogy azok a csecsemők, akiket az első hat hónapban kizárólag anyatejjel tápláltak, kevésbé kapnak fertőzéseket, és később sem betegszenek meg. Ez az arány a mesterséges tápon élőknél fordított. A természetes táplálás ugyanakkor az anya szervezetére is jótékony hatással van. Kimutatták, hogy jóval ritkább az emlőrák és a csontritkulás azok között, akik így etetik gyermeküket.
A liga elnöke elmondta: az idei világhéten az anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának és reklámozásának nemzetközi kódexe áll a középpontban. A világszervezet már a hetvenes években felismerte az erőszakos tápszer-marketingben rejlő veszélyeket, ezért alkotta meg a mesterséges csecsemőtáp népszerűsítését és árusítását korlátozó indítványt. Már akkor kimutatták ugyanis, hogy ezek megjelenésével nőtt a gyermekek megbetegedésének aránya. A kódexet 1981-ben száztizennyolc nemzet fogadta el egyhangúan, az Egyesült Államok egyetlen ellenszavazatával szemben. A benne foglaltak szerint a forgalmazónak kötelessége ügyelni arra, hogy a babatápok, teák, tejpépek, gyümölcslevek reklámjának megfogalmazása még véletlenül se sugalljon olyasmit, hogy ezek helyettesíthetnék az anyatejet. A szülők és az egészségügyi dolgozók nem kaphatnak tápszermintákat azokból a termékekből, amelyek ilyen üzenetet hordoznak, az anyatejet helyettesítő termékek címkéjén pedig annak is szerepelnie kell, hogy a csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, és hogy a készítményt csak orvosi javaslatra lehet alkalmazni. A készítményeken nem jelenhet meg csecsemő képe, továbbá olyan illusztráció vagy szöveg sem, amely idealizálja a tápszerhasználatot.
Hazánkban még csak most fogalmazzák meg azokat a jogszabályokat, amelyek összhangban lesznek a kódexben megfogalmazott tiltásokkal – mondta el az MTI-nek Németh Tünde a Magyar Védőnők Egyesületének sajtótájékoztatóján. De van megoldás azok számára is, akik nem tudják saját tejükkel táplálni csecsemőjüket. Schneidler Margit, a Heim Pál Gyermekkórház Anyatejgyűjtő Állomásának vezetője közölte: orvosi vény ellenében már ők is kaphatnak a természetes táplálékból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.