Még nem összesítettük, hogy hány fekvőbeteg-ellátó intézmény kért átmeneti mentességet a finanszírozási megszorítások alól, de biztosan sok – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az ellátási biztonság veszélyeztetése miatt három hónapra kérhessék a megszorítás felfüggesztését, amit újabb három hónappal meghosszabbíthat az egészségbiztosító, a szaktárca és az ÁNTSZ képviselőiből álló háromtagú bizottság. Moratóriumot kért például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Idegsebészeti Intézet, a fővárosi Uzsoki- és Bajcsy-, illetve a győri és a nyíregyházi kórház is.
Ismert: júliustól olyan finanszírozási változások léptek hatályba, amelyek jelentős bevételkiesést okoznak az intézményeknek. Egy előre meghatározott teljesítményszint után ugyanis a biztosító egyetlen forintot sem utal a betegek ellátásáért. Ezért minden kórház kínosan ügyel arra, hány beteget vesz föl, milyen beavatkozásokból mennyit végez. Sok helyen várólistákkal tervezik a betegellátást, hogy egy-egy időszakban ne csússzanak át a „finanszírozatlan” kategóriába.
A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) nem egy-egy intézménynek kér moratóriumot, hanem azt szeretné elérni, hogy az Egészségügyi Minisztérium vonja ki a finanszírozási megszorítások alól a sürgős infarktuskezelést. Így nyugodtan végezhetnék a kardiológiákon ezt a nem olcsó beavatkozást, nem kellene attól tartaniuk, hogy kimerítik a kórház, illetve az osztály teljesítménykeretét.
– Az akut infarktus ellátását nem lehet ütemezni, beosztani, ezért kérjük, hogy mentesítsék a finanszírozási korláttól – mondta Zámolyi Károly, az MKT elnöke. Hozzátette: az elmúlt időszakban komoly eredményeket értek el. Míg 2000-ben alig több mint 3000 korszerű, úgynevezett értágításos beavatkozást végeztek, addig 2004-ben már 11 ezernél is többet, ezek közül körülbelül négyezer akut infarktus volt. Ám az infarktuson átesetteknek még így is csak húsz százaléka jut a korszerű értágítós kezeléshez, miközben ez az arány Csehországban már messze meghaladta az ötven százalékot.
Főként a prevenciós céllal végzett értágításoknál van most gond. A teljesítménykorlát túllépését elkerülendő sorra elhalasztják ezeket a beavatkozásokat, s teszik várólistára a betegeket, hiszen a sürgős esetek ellátása elsőbbséget élvez. Édes István, a Debreceni Kardiológiai Klinika vezetője is arról számolt be, hogy várólistát terveznek. Pedig ezek a páciensek sem várhatnak bármeddig, mindannyian veszélyeztetettek, bármikor infarktust kaphatnak – tette hozzá. Miután korszerű szívkatéterezést csak 13 helyen végeznek Magyarországon, így eddig ezeken a helyeken fogadták az ellátási körzetükön kívülieket is. Információink szerint most egyes budapesti intézmények már elutasító választ adnak, amikor a mentős telefonon megkérdezi, hogy bevihetnek-e mondjuk egy Pest megyei infarktusost. „Vigyék inkább az ottani kórházba” – hangzik a válasz. Csakhogy ott nincsenek szívkatéteres laborok, tehát a beteg nem jut korszerű kezeléshez.
Papp László, a fővárosi Bajcsy- kórház főigazgatója úgy fogalmazott: a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálozást Magyarországon. Hiába hirdetett nemzeti népegészségügyi programot a kormány, ez a finanszírozási korlát megakaszthatja a javulást.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
