Nem tudni még, hogy adómentes bevételnek számít-e a vizit-, illetve kórházi napidíjból befolyó összeg. Molnár Lajos egészségügyi miniszter lapunknak annyit mondott, hogy a kérdés még nem dőlt el, a Pénzügyminisztérium szakértők bevonásával vizsgálja a lehetőségeket. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) elnöke szerint jogszabályban kell pontosítani, milyen adózási forma alá sorolják ezt a bevételt. Ha a döntéshozók úgy akarják, adómentessé tehető a pénz, ha viszont állami bevételt is remélnek tőle, akkor megadóztathatják. Ezt még a nem vállalkozási formában, hanem a költségvetési szervként működő kórházaknál, szakrendelőknél is megtehetik.
Vadász Iván, a MAKSZOE elnökhelyettese is azt hangsúlyozta: a részletszabályok egyelőre nem ismertek. Annyit azonban valószínűsített, hogy az összeget általános forgalmi adó nem terheli majd, hiszen a pénz az egészségügyi szolgáltatás ellenértéke, azaz áfamentes.
– Úgy kellene kezelni ezt a pénzt a fekvőbeteg-ellátó intézményeknél, mint az egészségbiztosítótól származó más bevételeket, tehát adómentesen – vélekedett Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke. Több lesz ugyanis az ügyintézéssel kapcsolatos kiadás, mint a bevétel, ha mindez adóköteles lesz. – Kezdeményezzük, hogy adómentes legyen ez a bevétel – mondta Varga Imre, a járóbeteg-szakrendelőket képviselő Medicina 2000 vezetője.
*
Speciális helyzetben vannak a háziorvosok, hiszen 98 százalékuk vállalkozóként dolgozik, s a szakrendelőktől és a kórházaktól eltérően bruttó bevételt kapnak az egészségbiztosítótól. Adóköteles az a jövedelmük, ami a rendelő működtetése, a bérek kifizetése, az orvosi eszközök beszerzése és egyéb költségek rendezése után megmarad, s a teljes bevételük után megfizetik az iparűzési adót – hívta fel a figyelmet Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke.
A szakemberek egyébként ma kapnak hivatalos tájékoztatást – várhatóan a miniszterelnöktől és a szaktárca vezetőjétől – a kormány pénteken bejelentett döntéseiről. Kérdés akad bőven. Például az, hogy a vizit- és kórházi napidíjnál a több mint 3 millió kedvezményezett miként kapja majd meg a visszatérítést. Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, nekik is be kell fizetniük a 300 forintot, de annak kétharmadát visszatérítik számukra. Az is kérdés: miként lehet nyilvántartani, hogy egy adott esztendőben ki hányszor fizetett már. Ez fontos, hiszen ellátási szintenként nem lehet 6000 forintnál többet elkérni egy betegtől, s a pénz öszszesen sem haladhatja meg a 15 ezer forintot egy évben. További részletek is tisztázásra várnak. Mi történik például, ha egy beteg nem akar fizetni? Elküldhetik a rendelőből annak ellenére, hogy az orvos ellátási kötelezettségét törvény írja elő? Milyen szabályok vonatkoznak majd a pénzkezelésre?
A vizit- és kórházi napidíj bejelentése óta nem akadt olyan szakember, aki felhőtlen optimizmussal nyilatkozott volna róla (a vélemények egy részét tegnapi számunkban már közöltük). Tegnap Mikola István (Fidesz) volt egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a vizitdíj nem váltja ki a hálapénzt, és nem csökkenti az indokolatlan orvoslátogatások számát sem. Szerinte amúgy is ritkaság, hogy valaki ne indokkal fordulna orvoshoz, hiszen „nem beszélgetni, melegedni mennek oda az emberek”. Hozzátette: a tárca által a vizitdíjból remélt 30-40 milliárd forint bevétel nagy részét elviszi majd a megnövekedett adminisztráció, ráadásul mindez csökkenti a betegre fordítható időt. A politikus hangsúlyozta: a társadalombiztosítási rendszerek nem „betegsarcokon” alapulnak, hanem a járulékbefizetéseken, így érthetetlen a vizitdíj bevezetése, miután 2-2,6 százalékkal emelkedett a járulékok mértéke.
Kuncze a további reformról. „Neki kell feszülni az egészségügyi reform következő, második szakaszának, ami az intézményrendszer strukturális átalakítását vonja majd maga után” – így fogalmazott Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. A politikus szerint szükség lesz egy harmadik lépésre is, amely teret nyit a versengő magánbiztosítók előtt. Mint mondta: ezekről a kérdésekről még ebben az évben dönteni kell.
vezércikk a 7. oldalon
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók