A térség mintaállama

Déli szomszédunk az újonnan belépett uniós tagok közül elsőként csatlakozik az eurózónához. Januártól jelentős adócsökkentésekre is sor kerül. Stabil gazdasági növekedés, alacsony szinten stagnáló infláció, kiegyensúlyozottan emelkedő reálbérek, valamint alacsony államadósság és államháztartási hiány – ezek a mutatók jellemzik ma Szlovéniát.

Stabil makrogazdasági mutatóinak köszönhetően a tíz új uniós tagállam közül elsőként Szlovéniában került kézzelfogható közelségbe az euró bevezetése. A szlovén valutát, a tolárt – amely 2004 júniusa óta tagja az euró előszobájának nevezett ERM–II. árfolyamrendszernek – január elsejétől váltja fel a közös európai valuta. A pénzcsere követelményeit Szlovénia idén is biztosan teljesíti: a gazdaságkutatói előrejelzések szerint a bruttó hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány egyensúly közeli helyzetet mutat, hiszen a deficit az év végére várhatóan 1,6 százalékra csökken. Az államadósság ugyancsak stabil képet mutat: a GDP-arányos adósságráta évek óta 29 és 30 százalék között mozog, szemben a hazai, 68 százalék körüli szinttel. A kiegyensúlyozott államháztartás és az alacsony államadósság miatt Szlovénia költségvetésének nem jelent óriási terhet a felvett hitelekhez társuló kamatkiadás sem, hiszen a befektetők alacsony áron hajlandóak finanszírozni a minimális mértékű szlovén deficitet.
A kamatkiadások csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy két hónappal ezelőtt Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, a Fitch Ratings az addigi „AA mínusz”-ról „AA”-ra javította Szlovénia úgynevezett devizaadósi kockázati besorolását. Ezzel párhuzamosan a hitelminősítő – amely tavaly decemberben BBB pluszra minősítette vissza hazánk küladósi besorolását – Szlovénia osztályzatát a létező legjobb, „AAA” szintre emelte. A felminősítéssel a Fitch Ratings az uniós állam- és kormányfők júniusi döntésére reagált, amely szerint Szlovénia 2007. január elsejétől válhat az euróövezet tagjává.
Szlovéniáról az Euromoney is kedvező adatokat közölt. A gazdasági folyóirat globális toplistáján déli szomszédunk kapta a térség legkevésbé kockázatos államának kijáró helyezést. A Világbank nemrégiben tette közzé a vállalkozási környezetet rangsoroló listáját, amely a világ 175 országa közül a hatvanegyedik helyre sorolta déli szomszédunkat. Ugyanezen a listán hazánk a hatvanhatodik helyen áll.
A tavalyi, 3,9 százalékos gazdasági növekedés után az egy főre eső szlovén GDP ma már eléri a 25 tagú unió 80 százalékát. A szlovén gazdaság gyors felzárkózását jelzi, hogy e mutató már jobb, mint a portugál, és csak kismértékben marad el a görög mutatótól. Az újonnan csatlakozott országok közül a leginkább jómódúnak számító Szlovénia január elsejétől csökkenti adóterheit: mérséklődik a társasági nyereségadó, amit 2010-ig 20 százalékra szorítanak le, megszűnik egy bérekre kivetett adónem, kisebb lesz a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa. Az általános áfakulcs 20 százalék, az élelmiszereknél és gyógyszereknél viszont mindössze 8,5 százalék.