A partinak vége van – summázta az elmúlt esztendők gazdaságpolitikáját a Hír TV-nek Csaba László közgazdászprofesszor, aki szerint az elmúlt években nagyon sok szépet és jót hallottunk a gazdaság összteljesítményéről, ez azonban az igazságnak csak egy része volt. Az alábbiakban a közpénzből fizetett reklámokból, valamint a kormányzati nyilatkozatokból idézünk, az ígéreteket összevetve a tényadatokkal.
Gazdasági növekedés
„Tudnia kell mindenkinek, hogy a gazdaságunk hihetetlenül sikeres… térségünk ma lényegesen gyorsabban fejlődik, mint az öreg Európa. Minket irigyel Németország, Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország” – állította tavaly a Kóka János vezette gazdasági minisztérium egész oldalas hirdetésekben.
A szabad demokrata irányítású tárca állításával ellentétben a GDP-növekedésünk jelentős része valójában hitelfelvételből ment, a felvett kölcsönök kamatait pedig adók formájában a lakosságnak kell megfizetnie a következő esztendőkben. Az adósság kamatterhei az idén 940 milliárd forintra rúgnak, azaz több mint a dupláját teszik ki a teljes évre várt társaságiadó-befizetéseknek. Az idén az új uniós kelet-közép-európai országok közül hazánké volt a leggyengébben fejlődő gazdaság, bővülési ütemben megelőzött minket Oroszország, Románia és Bulgária is. A gazdaságkutatói előrejelzések szerint a térségben jövőre hazánkban lesz a legalacsonyabb a gazdasági bővülés üteme.
Az Európai Unió régi tagországaival történő megtévesztő összehasonlítás azért sem adhat reális képet, mivel hozzájuk szeretnénk idővel felzárkózni, ami csak úgy lehetséges, ha gyorsabb ütemben bővül gazdaságunk. A kókai sikertörténetet legmarkánsabban cáfoló tényező, hogy hazánk a térség egyetlen olyan állama, ahol a rendszerváltozás után két nagy volumenű gazdasági megszorító intézkedést kellett bevezetni, miközben a külföldi hitelminősítők sorra tették alsóbb kategóriába Magyarországot.
Lakásépítés
„Ebben a ciklusban kétszer annyi lakás épült, mint az előzőben… Lakás pedig csak akkor épül, ha van, aki megveszi” – írták a hirdetések.
A 2003–2004-re felpörgött lakásépítési hullám ugyanakkor még az előző kabinet otthonteremtést elősegítő intézkedéseinek volt köszönhető, mivel az építőipari szektor sajátosságait tekintve az új törvények elfogadása és a kulcsrakész lakások eladása között évek teltek el. A szociálliberális koalíció 2003-ban megvont otthonteremtési kedvezményei nyomán a lakáspiac egyre bizonytalanabbá vált, a sikertelen Fészekrakó program hatása a piacra pedig elenyésző volt. Szakértők szerint az eladatlan lakások száma jelenleg legalább tízezerre tehető, óriási körbetartozási láncot kialakítva az építőipari vállalkozások között. Az építőipari szektor jelenleg a csődeljárások élén jár.
Autópálya-építés
„Magyarország – gyorsító sávban. Aki autópályát épít, jövőt épít. Az MSZP ezért soha nem látott tempóban fejleszti az ország gyorsforgalmiút-hálózatát: a Fidesz által átadott hét kilométerrel szemben 2006 végéig 511 kilométer hosszú autópálya készül el, és ebből csak 64 kilométer az, amit a Fidesz-kormány készített elő” – állították a hirdetések.
A reklámban „előkészítettként” említett 64 kilométer utat, amit 2002 decemberében helyeztek forgalomba, ugyanakkor valójában az Orbán-kormány építtette meg, csakúgy, ahogy az M9-es autóút és a szekszárdi Duna-híd nagy részét is. A polgári kormány összességében 109 kilométer új autópálya és két folyami híd beruházásáról, illetve azok megkezdéséről döntött, ami egyáltalán nem derül ki az 1999–2006-os időszak autópálya-fejlesztéseit bemutató hirdetésből.
Államháztartási hiány
Az államháztartásról szóló kormányzati kommunikáció még a választásokat követő néhány hétben is tagadta a rekordnagyságú hiány létezését és az ebből fakadó következményeket. Gyurcsány Ferenc nem egészen egy hónappal a választások előtt még úgy nyilatkozott: „Mit akarunk lefaragni? Az államháztartási hiány köszöni szépen, jól van.” A Pénzügyminisztérium csak az első választási napot követően hozta nyilvánosságra a negyedéves költségvetési számokat, amelyek a korábbi hivatalos előrejelzéseknél lényegesen magasabb, 789 milliárd forintos deficitet mutattak. Az adatok megjelenése után a Fidesz közölte: az év végi deficittúllépés 900 milliárd forintnál is több lesz. Az ellenzéki bejelentést akkor cáfolatok sora követte, és csak a miniszterelnök parlamenti beszéde nyomán, júniusban derült ki: a költségvetésben tátongó lyuk nemhogy a 900 milliárdot de az ezermilliárd forintot is meghaladja. A autópálya-költségek „kreatív” elszámolásának kudarca után pedig júliusban a kormány már azt jelentette be, hogy a hiány év végére – a megszorítások ellenére – eléri a bruttó hazai össztermék 10,1 százalékát. A világ összes országa közül az idén ez a deficitadat jelenti a legmagasabbat.
Euróbevezetés
Míg három évvel ezelőtt Medgyessy Péter 2008-as pénzcserét jelentett be, addig a tavaly augusztusban közzétett, Közös siker elnevezésű kormányzati hirdetés az euró 2010-es bevezetését ígérte a lakosságnak. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF közös nyilatkozatát reklámozó hirdetés többek között kimondta, hogy az aláíró pártok „a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése érdekében” az euró 2010-es bevezetését tekintik céljuknak. Kóka János akkor úgy fogalmazott, hogy „a gazdaság növekedése szempontjából minden feltétel adott az 2010-es pénzcseréhez”. Néhány nappal a választások előtt Veres János pénzügyminiszter még megerősítette, hogy két és fél év alatt hazánk teljesíteni tudja az euró átvételéhez szükséges, három százalék alatti államháztartási hiányszintet, múlt hónapban azonban már ugyanő azt jelentette be, hogy hazánkban csak 2011 és 2013 között válthatja le a forintot az euró. Jelenleg a legtöbb hazai és nemzetközi elemzőintézet 2013 és 2014 közötti időpontra várja a magyarországi euróbevezetést.
Közös siker – Adócsökkentés
A Közös siker nevű hirdetés az adóterhek csökkentését is megígérte a lakosságnak, csakúgy mint a január elsején életbe lépett – és azóta már érvényét vesztett – ötéves adóprogram. A törvénycsomag céljait népszerűsítő ismertetőanyagot az adófizetők januárban két és fél millió példányban az APEH küldeményeként kapták kézhez. A személyijövedelemadó-bevallási papírokhoz mellékelt tájékoztató az adóintézkedések igazságosságára és a versenyképesebbé váló közteherviselésre hívta fel az adófizetők figyelmét. A dokumentum olyan megállapításokat tartalmazott, mint hogy „igazságosabbá és versenyképesebbé válik a közteherviselés”, „az adócsökkentési program nagyobb biztonságot teremt az adózóknak”, s a program célja „a társadalmi igazságosság, valamint a vagyonarányos közteherviselés fokozottabb érvényre juttatása”. Az adócsökkentési program sikerét az adóhatóságon kívül a közterületeken látható óriásplakátok is hirdették.
Győztesek közt győztes
„Gazdasági miniszterként a számokat nézve nem tudok mást mondani, mint hogy Magyarország kirobbanóan sikeres: a győztesek között is győztes lesz” – fogalmazott Kóka János egész oldalas hirdetésében.
Ezzel szemben a tények: az erőn felüli költekezés nyomán kialakult óriási államadósság, a hatalmas méretű államháztartási hiány, az a veszély, hogy az eurót az újonnan csatlakozott országok közül a legkésőbb vezethetjük be, a lakosság riasztó mértékű, devizában történő eladósodása, a kedvező nemzetközi klíma ellenére is lassuló ütemű gazdasági fejlődés, valamint az évekig tartó nadrágszíj-megszorítás, amelyből nem látható, hogy 2009-től pontosan mitől indul majd be a gazdasági növekedés.
origo.hu
Strandra indultak, de sosem tértek haza – ma is fájó seb, ami a Mosoni-Dunánál történt
