Nem hoztak érdemi eredményt a költségcsökkentést ígérő tavalyi átszervezések. Az állam többet költött saját maga működtetésére tavaly, mint egy évvel korábban – derül ki a múlt évi zárszámadásból, amit most terjesztett a kormány a parlament elé. A kimutatás szerint az állam működtetése tavaly 1146 milliárd forintot emésztett fel, 41 milliárddal többet, mint 2004-ben. A törvényhozó és végrehajtó szervek működtetése 169 milliárdba került az egy évvel korábbi 163 milliárd forinthoz képest. A védelmi költségek 270 milliárd forintra rúgtak, itt a növekedés nyolcmilliárdot tesz ki. 21 milliárd forinttal többet költött az állam rendvédelemre, amelynek tavalyi kiadásai elérték a 416 milliárdot. A közbiztonság fenntartására 257 milliárdot fordított az állam, 16 milliárddal többet, mint 2004-ben. Drágábban működött az igazságszolgáltatás is, ahol a kiadások 107 milliárd forintot emésztettek fel.
A működési költségek emelkedéséhez hozzájárultak az egyes állami vállalatoknál alkalmazott, kiugróan magas keresetek is. Az Állami Számvevőszék múlt évre vonatkozó jelentése szerint az ÁPV Rt.-nél a felső vezetők havi átlagkeresete elérte a 3 550 726 forintot, a társaság ügyvezetőié pedig az 1 185 259 forintot. Az igazgatóhelyettesek havi átlagkeresete 843 ezer, míg a menedzsereké 513 ezer forint volt.
Eközben hazánk költségvetésével kapcsolatban komoly aggályokat fogalmazott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelynek kiszivárogtatott jelentéséből a Financial Times tegnapi száma idézett. Magyarország esetében az IMF a költségvetési fegyelem hiányáról adott számot, amely a szervezet szerint hozzájárult hazánk külső eladósodottságának növekedéséhez és a fizetési mérleg hiányához. Az IMF egyúttal rontotta előrejelzését a magyar hiányra vonatkozóan: a jelentés szerint az idei deficit eléri majd a GDP 9,1 százalékát. A valutaalap szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy hazánkban nőtt a pénzügyi szektor sebezhetősége, aminek hátterében az évek óta emelkedő lakossági devizaadósság és a hitelállomány romló minősége áll.
A magyar lakosság eladósodásának veszélyeire legutóbb a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s figyelmeztetett, megállapítva, hogy Kelet-Közép-Európában leginkább a magyar és a román bankokat érintik a devizahitelezés kockázatai. A hitelminősítő elemzése szerint a tavalyi év végén a teljes magyarországi hitelállomány csaknem ötven százaléka volt devizaalapú, ami hét százalékpontos növekedést jelent egy év alatt. A problematikus hitelek arányát növeli, hogy az élesedő verseny nyomán a bankok egyre könynyebben adnak kölcsönt a háztartásoknak, amelyek amúgy is a lehetőségeik határán adósodnak el. A Napi Gazdaság információi szerint a várhatóan nehéz helyzetbe kerülő adósok miatt a bankok most akcióterveket készítenek annak érdekében, hogy elkerüljék a bedőlt hitelek számának megugrását. A lakossági hitelek állománya a legutóbbi jegybanki kimutatás szerint június végén megközelítette a 4400 milliárd forintot, amelyből 1750 milliárd forint volt devizaalapú hitel.
Versenyben Zimbabwéval. A vizsgált 175 országból mindössze néhány állam – Magyarország, Zimbabwe, Üzbegisztán, Kelet-Timor, Eritrea, valamint Venezuela és Bolívia – lépett a vállalkozásbarát folyamatokkal ellentétesen – értékelte a Financial Times hasábjain a Világbank legfrissebb jelentését Michael Klein, a pénzintézet egyik vezető közgazdásza. Az üzleti környezet alapján felállított listán hazánk hat hellyel csúszott hátrébb, így ma olyan országok is vonzóbbak a vállalkozások számára, mint Grúzia, Kazahsztán, Románia vagy Bulgária.
origo.hu
Elárvult kiskutyákat mentett a hős rendőr
