Drámai kórházhelyzet

Októberben már csökkentett finanszírozást kapnak a kórházak. A fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetői állítják: veszélybe került a folyamatos betegellátás. A kormány nem érzi drámainak a helyzetet.

2006. 09. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már júliusban hatályba lépett a kórházak finanszírozását csökkentő rendeletmódosítás, de először csak október elején kapnak kevesebb pénzt az intézmények. Az egészségbiztosító ugyanis mindig a teljesítést követő harmadik hónapban utalja az elvégzett munka ellenértékét. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke kedden, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által tartott tájékoztatón már drámai képet festett a helyzetről. – Öszszeomlás fenyeget – mondta. – Önbevalláson alapuló felmérést végeztünk, s az intézmények az jelezték, hogy a finanszírozás csökkenése és az áremelkedések összhatása 15–25 százalékos forrásvesztést jelent.
*
A fekvő betegeket ellátó intézmények finanszírozása az elvégzett teljesítményen alapul. Már tavaly is csökkenteni próbálták az elszámolható teljesítményt, így a biztosító egy előre meghatározott teljesítményszint fölött csak csökkentett mértékben finanszírozta az elvégzett munkát. Az idén júliustól azonban újabb megszorítás következett. A tavaly 100 százalékon finanszírozott teljesítménynek csak 95 százalékáig ellentételezi a gyógyítást a biztosító, ezen túl pedig egyetlen forintot sem utal a betegek ellátásáért az intézményeknek. Változás a nyártól az is, hogy bizonyos beavatkozásokat már nem finanszíroz az egészségbiztosító a kórházakban, csak a járóbeteg-szakrendelőkben.
A fővárosi gyermekkórházak vezetői napokkal ezelőtt tettek közzé felhívást, tegnap pedig mindannyian a nyilvánosság elé álltak. Sajtótájékoztatójukon kifejtették: a finanszírozás csökkenése és az áremelkedések összhatása miatt egy-két hónapon belül működésképtelenné válhatnak az intézmények.
Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója hangsúlyozta: belső átcsoportosításokra, létszámleépítésre, a gyógyszer- és eszközköltségekből való elvonásra már szinte sehol nincs lehetőség, hiszen az előző évek megszorításait ezekkel a lépésekkel igyekeztek túlélni. Hozzátette: az ellátásnak már nemcsak a minősége, hanem a léte is veszélybe került.
– Már most hosszú várólisták vannak, amit egyrészt a finanszírozási megszorítások, másrészt a szakemberhiány okoz – fogalmazott Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. ügyvezető igazgatója. – Kénytelenek vagyunk továbbra is halasztani a tervezhető műtéteket, hogy a sürgős eseteket anélkül tudjuk ellátni, hogy elérnénk azt a teljesítményhatárt, amelyen túl ingyen, azaz saját költségünkön vagyunk kénytelenek gyógyítani. Mindez azonban nem egyszerű feladat, hiszen a gyermekellátásban a sürgős betegek dominálnak – szögezte le.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora azt tette hozzá: rövid távon legalább azt szeretnék elérni, hogy a finanszírozásuk elérje a tavalyi szintet.
Többtucatnyi intézmény kért egyébként moratóriumot a finanszírozási megszorítás alól az egészségbiztosító, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és az egészségügyi tárca képviselőiből álló háromtagú bizottságtól. Ritoók Emese, az ÁNTSZ szóvivője lapunknak elmondta: hét kórház több szakmájáról született döntés, volt köztük negatív és pozitív határozat is. Azt azonban nem mondta meg, hogy mely intézményekről van szó.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint nem ilyen drámai a helyzet. Tegnap lapunk kérdésére úgy fogalmazott: 35 éve folyamatosan azt hallja, hogy nagy a baj. Ezt mondják a világon mindenhol, a nálunk gazdagabb országokban is. Hozzátette: ez a rendszer így nem finanszírozható tovább, s példaként említette, hogy nincs szükség ennyi gyermekkórházra s „gyermekágyra”. Arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e az intézmények bármiféle anyagi többletre az idén, nem felelt egyértelműen. Annyit mondott csak, hogy azokhoz a változásokhoz lesz pénz, amelyekkel jobb struktúrát alakítanak majd ki.
A miniszter egyébként levelet küldött a kórházvezetőknek, amelyben a júliusi megszorításról ír: „A költségvetési előirányzat megtartása érdekében szükségessé vált, hogy az év utolsó három hónapjában csökkentsük az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kiadásokat. Ennek eszköze az elszámolható teljesítmény csökkentése, amely a szolgáltatóktól a betegellátás racionalizálását igényli. Kérjük, hogy elsősorban a sürgősségi ellátásoknak adjanak prioritást. Gondoskodjanak arról is, hogy az intézményben átlátható, egységes és ellenőrizhető várólista működjön a tervezhető beavatkozásoknál.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.