Elkötelezte magát a kormány az egészségügyi reform mellett, s a legfontosabb kérdésekben döntéseket is hozott – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kabinet kétnapos, balatonőszödi ülése után. – Alapkérdésekben döntött a kormány, a részletes szabályokat a tárcáknak kell kidolgozniuk a következő hetekben, hónapokban – tette hozzá Molnár Lajos egészségügyi miniszter.
Január 1-jétől 300 forintos vizitdíjat kell fizetni, ha orvoshoz fordulunk. Ennyibe kerül majd egy találkozó a háziorvossal, s ennyit kell fizetni alkalmanként a járóbeteg-szakrendelőben. Szintén 300 forint lesz a kórházi bennfekvés napidíja is. Nem kell majd fizetni a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatokért és az állampolgári jogon járó szolgáltatásokért, például a sürgősségi és a járványügyi ellátásért. A vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alól csak a hat éven aluli gyermekek mentesülnek teljesen, kedvezményt viszont aránylag sokan, több mint hárommillióan kapnak. Kedvezményezettek azok az egy-két gyermeket nevelők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve azok a sokgyermekesek és nyugdíjasok, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, azaz körülbelül 50 ezer forintot. Nekik a 300 forint kétharmadát, azaz 200 forintot visszatérítenek. Szintén 200 forintos visszatérítést kapnak a munkanélküliek, a gyesen lévők, a rendszeres szociális segélyben vagy ápolási díjban részesülők. Egyelőre nem tudni, hogy a visszatérítést miként kapják meg az érintettek.
*
A kormány döntése szerint maximálják, hogy vizitdíj, illetve kórházi napidíj címen összesen mennyi pénzt lehet évente elkérni egy embertől. Ezt a kabinet 15 ezer forintban határozta meg. Az évente fizetett összeg a háziorvosnál, a szakrendelőben és a fekvőbeteg-ellátó intézményben külön-külön nem lehet több 6 ezer forintnál. (Ez azt jelenti, hogy 20 alkalom, illetve 20 kórházban töltött napért biztosan fizetni kell.) Az így befolyt pénz teljes egészében a szolgáltatóknál marad, s azt például fejlesztésre, bérre fordíthatják. A kormány az indokolatlan orvos–beteg találkozások számának csökkentésével indokolta az önrészfizetésre vonatkozó döntést. A kabinet azt reméli, hogy ez kiváltja a hálapénzt is. A háziorvosnál és a szakrendelőben egyszerűsített nyugtát, bizonylatot adnak a befizetett összegről, míg a kórházban részletes számlát kapnak majd a betegek. Ezen számukra is érthető formában szerepel majd, hogy milyen beavatkozásokat számol el az intézmény a biztosítónak, s mekkora összegben.
Gyógyszerárak: Megszűnik az ingyenes gyógyszer: az eddig 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással, azaz térítésmentesen kiváltható készítményekért 300 forintot kell majd fizetni jövő évtől. A kormány döntése értelmében a teljes ártámogatási rendszert átalakítják. Ennek fő szempontja, hogy az azonos hatóanyagú, egyenértékű medicinák közül lehetőleg az olcsóbbat használják a betegek. Különféle finanszírozási módszerekkel, például az azonos hatóanyagúaknál a túl drágának minősített medicinák tb-támogatásának megvonásával megpróbálják megfékezni az állami kiadások növekedését. Az intézkedés részletei azonban nem ismertek. Valószínűsíthető, hogy mindez nagyon sok gyógyszer esetében a betegek által fizetett térítési díjak emelkedésével jár majd. A kabinet úgy határozott, hogy gyógyszer-gazdaságossági törvényt kell alkotni. Ebben szabályozzák majd azt is, hogy miként kerülhet be egy-egy készítmény a tb-támogatotti körbe. A fő szempont Molnár Lajos szerint az átláthatóság és a nyilvánosság lesz. A szaktárca vezetője hangsúlyozta: az orvosok felírási szokásait is befolyásolni kell gazdaságossági szempontok alapján, részleteket azonban erről nem közölt. A kormány döntése értelmében nem vezetnek be receptdíjat, azaz nem kell majd minden vény beváltása után a térítési díjon kívül külön fix összeget fizetni.
Patikán kívüli gyógyszerek: Bizonyos recept nélkül kapható gyógyszereket jövő évtől nem csak a patikákban lehet megvásárolni. Molnár Lajos úgy fogalmazott: alapvető orvosságokat, például láz- és fájdalomcsillapítót, köhögés és allergia elleni szereket vagy orrcseppet hipermarketekben vagy benzinkutaknál is lehet majd kapni. A gyógyszerforgalmazásra ezeknek a kereskedelmi egységeknek külön engedélyt kell kérniük. Az orvosságok nem kerülhetnek mondjuk a mosóporok mellé a polcon, elkülönítetten, de nem feltétlenül zárt helyen kell majd azokat kínálni.
Egyszerűsödnek a patikaalapítás szabályai. Megszűnik például az a korlátozás, hogy csak meghatározott számú lakosonként lehet új gyógyszertárat nyitni, s azoknak egymástól adott távolságra kell lenniük. Az továbbra is előírás lesz, hogy csak gyógyszerész végzettségű személy résztulajdonlásával lehet patikát alapítani.
Új felügyelet alakul: Januártól létrejön az egészségbiztosítási felügyelet, amely az évi 1500 milliárd forintos egészségbiztosítási kiadások elköltését felügyeli majd, s ellenőrzi a szolgáltatások minőségét is. Az új szervezet vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki. Az egészségügyi intézmények munkájának minősítési rendszerét, illetve az adatok nyilvánosságra hozatalát is ez a szervezet koordinálja majd.
Kamarai tagság: Jövő évtől megszűnik a kötelező kamarai tagság az egészségügyben.
Biztosítási csomagok: Szeptember 30-ig elkészül a javaslat arról, hogy a jövőben pontosan mely ellátások (például sürgősségi, járványügyi ellátás, védőoltások) járjanak állampolgári jogon, azaz továbbra is ingyenesen. Meghatároznák, hogy mely beavatkozások tartoznának a kötelező biztosítási csomagba (ezeket vizitdíj, illetve kórházi napidíj ellenében lehetne igénybe venni), és melyeket kaphatnák csak kiegészítő biztosítás, vagy valódi térítési díj ellenében.
Csökken a reáljövedelem: Gyurcsány Ferenc azt szeretné, ha „az ország döntő többsége egyetértő támogatással venné körül” a konvergenciaprogramot és az ebben foglalt reformokat. A tájékoztatón bejelentették, hogy a konvergenciatervet tegnap, néhány perccel 14 óra előtt elküldték Brüsszelbe. A program szerint jövőre csökken a lakosság reáljövedelme, és 2008-ban is csak a reálkeresetek szinten maradásával számolnak. A gazdasági növekedés 2007–2008-ban „átmenetileg” 2–3 százalékra mérséklődik. A program 2009– 2011 között számol a gazdaság és az életszínvonal tartós növekedésének megindulásával. Magyarország 2011–2013 között vezetheti be az eurót a dokumentum szerint.
Az egészségügyi reformon kívül a konvergenciaprogram része a nyugdíjrendszer átalakítása is. Kiss Péter munkaügyi miniszter hézagos tájékoztatót adott a tervezett változtatásokról. Igaz, az ígéretek szerint hétfőn részletesen beszámol ezekről. Annyi kiderült: emelkedni fog a nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíj csak akkor jár majd, ha valaki „megszűnik” dolgozni. Aki tehát a korhatár elérése után is munkát vállal, nem kap majd nyugdíjat, sőt nyugdíjjárulékot is vonnak tőle továbbra is. Ez év végén megszűnik a korkedvezményes nyugdíj mai feltételrendszere. A fegyveres szervezeteknél a korkedvezményes nyugdíjba vonulást módosítanák, emelnék a korhatárt, amely csak azokat nem érintené, akiknek 20 éves szolgálati viszonya már van. A rokkantnyugdíjazás esetében új orvosszakértői minősítő rendszert vezetnek be, és a rehabilitáció intézményrendszere csak azoknak járna alanyi jogon, akik a harmadik kategóriába tartoznak.
A kétnapos kormányülés témája volt még az önkormányzati és közszolgálat reform. Draskovics Tibor, az államreform-bizottság vezetője a tájékoztatón bejelentette, ellenzéki támogatás híján a kormány finanszírozási eszközökkel fogja kikényszeríteni a kistérségi és regionális társulások létrehozását. Csökkentik az önkormányzati normatívát és ezeknek az összegét is. A támogatások csökkentése mind a településekre, mind pedig a megyékre vonatkozik, és a kabinet szándékai szerint már a jövő évi költségvetésben bekövetkezik. Újabb változtatás, hogy jövő év szeptember elsejétől az oktatással kapcsolatos juttatások a tanévhez igazodnak majd.
Gyurcsány lapunk kérdésére, miszerint a kabinet foglalkozott-e azzal, hogy ki a felelős az ország jelenlegi helyzetéért, illetve azért, ha az unió nem fogadja el a konvergenciaprogramot, vagy nem tudjuk teljesíteni a feltételeket, elmondta: „a kormány minden esetben megvizsgálja a felelősség kérdését, és ha lát felelősséget, azt megállapítja”.
origo.hu
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!
