A hivatalos szervek győzelmi jelentései ellenére – hogy tudniillik évről évre egyre visszább szorul a parlagfű, és csökken a pollenkoncentráció – a gyomnövény, köszöni szépen, jól van. Augusztus végére az ország legnagyobb részén a parlagfű pollenjének koncentrációja elérte a legmagasabb szintet. Persze ez nem meglepő, hiszen az annyiszor elátkozott növény pollenszóródása éppen a nyári hónapokban (július–augusztus) a legnagyobb, de kedvező időjárás esetén októberig is eltart. Szeptember első hetében a száraz, napos idő hatására valószínűleg újra nagyon magas lesz a pollenkoncentráció – mondta Páldy Anna, az ÁNTSZ Országos Közegészségügyi Intézetének igazgatóhelyettes főorvosa. Ez azt jelenti, hogy egy köbméternyi levegőben száz vagy annál több pollen található. A főorvos szerint évente valóban csökken a parlagfűvel borított területek száma, így a pollenkoncentráció is, ám korántsem lehetünk ezzel elégedettek, hiszen még így is nagyon magas a koncentráció, az augusztusi–szeptemberi napokban különösen. Az igazgatóhelyettes szerint leginkább a települések külterületein levő földekkel van a baj: a pollenkoncentráció nyolcvan százaléka innen származik. Gyakran előfordul, hogy a learatott gabonafélék után nem szántják fel megfelelően a tarlót, a kivágott erdők után maradó területeket nem gondozzák, a napraforgó- és a kukoricatáblákban pedig elmarad a vegyszeres gyomirtás, vagy egészen egyszerűen parlagon-gondozatlanul hagyják a földeket.
A magyar népesség húsz százaléka szenved allergiás tünetektől, ezek jelentős részét éppen a parlagfű pollenje okozza. A betegek gyógyítása és az ezzel járó egyéb költségek harmincmilliárd forintba kerülnek évente. Az viszont kevésbé ismeretes, hogy a mezőgazdaságnak még talán ennél is nagyobb károkat okoznak a gyomnövények. 1997-től a parlagfűnek sikerült az első helyre küzdenie magát a gyomnövények jelentőségi sorrendjében. Míg 1950-ben a mezőgazdaságilag művelt területek mindössze 0,39 százalékát borította e növény, mára e területek öt százalékán csak a parlagfű virul. A földművelésügyi tárca honlapján olvasható egyik tanulmány szerint egy kisebb megyényi területet – 225 ezer hektárt – is elfoglal évente a parlagfű. Számítások szerint ezeken a területeken a terméskiesés 35 milliárd forintos kárt okoz évente.
Az európai pollenfigyelő rendszer (EPI) szerint – amelynek kimutatásai a világhálón is elérhetők – Európa talán legfertőzöttebb területe éppen a Kárpát-medence. Az európai mezőgazdasági szakértők egy része máris azt követeli (különösen a lengyelek és a franciák vetik ezt fel időnként), hogy egyfajta parlagfűkarantént vezessenek be Európában, s tegyék tiltólistára azokat az országokat, amelyek a legfertőzöttebbek. Ez jelentős mértékben szűkítené a mezőgazdasági exportunkat, további anyagi és persze erkölcsi károkat okozva az országnak.
Valószínűleg előbb-utóbb javulni fog a helyzet a mezőgazdaságban is. Ugyanis az Európai Unió csak annak a termelőnek ad támogatást, aki megfelelően kezeli a földjét, úgyhogy a gazdák, a földtulajdonosok lassan rákényszerülnek a parlagfűirtásra is.
Mindez egyébként nem pénzkérdés elsősorban – jelentette ki Péterfia Éva, a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság ügyvezető elnöke. Egy kapája, kaszája mindenkinek van – mondta –, amivel megtisztíthatja saját területét. Az ügyvezető szerint a pénzen kívül elsősorban sokkal több odafigyelésre, fegyelemre lenne szükség a parlagfű visszaszorítására. Nem várhatunk csak az államra, a kormányra, mindenkinek saját felelőssége környezete rendben tartása. Példaként Ausztriát említette, ahol szerinte alig lehet látni gondozatlan, elhanyagolt területet.
A tárcaközi bizottságnak ebben az évben valamivel több mint egymilliárd forintja van programjai megvalósítására, de Péterfia Éva szerint ennél sokkal több pénzt költ az állam a parlagfű elleni védekezésre. A tárcák ugyanis saját keretükből gazdálkodnak, de például a MÁV is majd másfél milliárdot költ e célra. A tárcaközi bizottság ügyvezetője szerint az utóbbi évek kampányainak, valamint a megváltozott jogszabályoknak köszönhetően – ma már kényszerkaszálást rendelhet el az önkormányzat a fertőzött területeken – egyre többen fordítanak figyelmet a parlagfű-mentesítésre. Az eddigi országos adatokból az is kiderül: a földtulajdonosok és -használók 99 százaléka – legalább a felszólítás után – rendbe teszi területét.
A pollenlavina (kutatók szótalálmánya az allergén növények okozta megbetegedések rohamos növekedésére) tehát gördül tovább.
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
