Nem járt el kellő gondossággal a Fővárosi Közlekedési Felügyelet, illetve a Közlekedési Főfelügyelet, amikor úgy döntött: a kelenföldi társasház nem vehet részt ügyfélként a négyes metró építési ügyében. A bíróság közigazgatási tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az engedély kiadását kérelmező BKV Rt. természetesen ügyfél volt ebben az eljárásban. Szokványos építkezések esetén a szomszéd mindig ügyfél. A társasház lakói is ezt a státust kérték maguknak, mert szerették volna megismerni, hogyan érinti őket a beruházás. Kiderült ugyanis, hogy az egyik alagút a telkük, a házuk alatt fut majd 36,4 méter mélységben. Az ügyfél fellebbezhet az első fokú építési döntés ellen, a másodfokú határozatot pedig perben támadhatja meg a bíróságon.
A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság mint építtető úgy vélte, ügyfél csak az lehet, akinek a telkét a felszínen érinti az építkezés. Ezt egy 1960-as jogértelmezéssel és a vasúti engedélyezést szabályozó 1987-es rendelettel támasztotta alá. Ügyvédje kifejtette: akit „vertikálisan” érint a beruházás, pláne ilyen mélységben, az nem kaphatja meg az ügyfél jogait.
A Fővárosi Bíróság a tegnap kihirdetett ítéletben arra utalt, hogy az ügyfelek körét nem lehet ilyen szűken megvonni. Az engedélyező hatóságnak a legújabb jogértelmezések és jogszabályok alapján az új eljárásban azt kell megvizsgálnia, milyen területen fejti ki hatását az építkezés. A „hatásterület” az építési tervek alapján, konkrétan szabható meg.
Amennyiben érintettsége miatt a társasház az új eljárás nyomán ügyfél lesz, akkor folytatják majd azt a másik pert, amelyet a lakók már szintén megindítottak. Ebben magát a metróépítési engedélyt vitatják a Fővárosi Bíróságon. Ügyvédjük szerint a közérdek – a metróépítés – nem jelenti azt, hogy a magántulajdonosokkal tárgyalniuk sem kell a hivataloknak.
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
