Éppen időben érkezhet a piacra a hosszú távú befektetési számla (HTBSZ), amit mi sem mutat jobban, mint hogy az elmúlt hónapban, a kamat- és az árfolyamnyereség-adó bevezetése előtt a pénzügyi szolgáltatókat (bankokat, brókerházakat, biztosítókat) megrohanták a befektetők. Az állampolgárok a párnacihából és bankbetétekből befektetési alapokba csoportosították át megtakarításaikat, azaz a korábbi véleményekkel ellentétben a lakosság igenis érdekelt a hosszú távú befektetésekben.
– Hogyan reagált a Budapesti Értéktőzsde arra a bejelentésre, hogy a gazdasági megszorító intézkedések között a megállapodottnál kétszer nagyobb mértékű árfolyamnyereség-adó bevezetése is szerepel?
– Mint azt a közvélemény és a befektetők is tudják, a kormány tavaly októberben megállapodást kötött a tőzsdével egy piacélénkítő csomag életbe léptetéséről, amelyért cserébe a tőzsde elfogadta a 10 százalékos árfolyamnyereség-adó 2007. január 1-jével történő bevezetését. Éppen ezért kellemetlen meglepetésként ért minket, amikor 7 hónappal később, a választások után arról kellett értesülnünk, hogy a kormány 10 helyett mégis inkább 20 százalékot szeretne kivetni, s nem jövő január 1-jétől, hanem már idén szeptembertől. Mivel azonban az árfolyamnyereség-adóval egyszerre azonos mértékű kamatadót is bevezettek, ez onnantól kezdve már nemcsak a tőzsde, hanem a teljes pénz- és bankrendszerünk ügye lett.
– Önök 2004-ben sikerrel harcoltak az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellen, az akkori szituációhoz képest most mi változott?
– Két éve mások voltak a körülmények. Akkor a vezető kormánypárt minden szakmai indokot nélkülözve, pusztán populista politikai ideológiára alapozva próbálta meg először 20, majd 25 százalékos adóval sújtani csak és kizárólag a részvénybefektetéseket. Jelenleg azonban teljesen más a helyzet. Most nemcsak a diszkrimináció esete nem áll fenn, hiszen nem csupán a részvényekből származó jövedelmet, de minden egyéb tőkejövedelmet egyformán megadóztatnak, de még azt sem mondhatjuk, hogy a befektetések lettek egyedül célba véve, mert az ijesztő mértékű államháztartási hiány csökkentése most mindenkitől jelentős többletáldozatokat követel. Ebben a helyzetben pedig teljesen más utat kell járnunk a piac védelme érdekében, mint amit választottunk 2004-ben.
– Ez az új út lett a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével (BSZSZ) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével (Bamosz) közösen kidolgozott új számlakonstrukció, amivel a lakosság hosszú távú megtakarításai adómentesek lehetnének?
– Igen, a BSZSZ-szel és a Bamosszal karöltve dolgoztuk ki a hosszú távú befektetési számla koncepcióját. Persze nem mi találtuk ki a spanyolviaszt, ez a megtakarítási forma Európában és a tengerentúlon is ismert, sőt a szomszédos Ausztriában szintén sikeres. A cél az volt, hogy az adott adókörnyezetben találjunk egy olyan megoldást, amely ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat és befektetéseket, de nem kerül a költségvetésnek egy forintjába sem: biztosítva ezzel továbbra is – a tavalyi megállapodásunk szellemének megfelelően – a hazai értékpapírpiac versenyképességét és fejlődését. A rövid távú részvénytartás, vagyis köznyelven a spekuláció megadóztatása elfogadható, hiszen a legtöbb esetben ez tényleg elsődleges jövedelemszerzési módot jelent. A
hosszabb távú lakossági megtakarítások és befektetések ösztönzése azonban nemcsak a tőzsdei szereplőknek fontos, de legalább ugyanennyire egy növekedésbarát államháztartásnak is. Ráadásul ebben az esetben túlnyomórészt már egyszer megadóztatott jövedelmek befektetéséről beszélünk. Ennek ismeretében dolgoztuk ki és tettük le a miniszterelnök asztalára a hosszú távú befektetés számla bevezetéséről szóló javaslatunkat.
– Mit kell tudni a hosszú távú befektetési számláról? Mikor nyithatunk ilyen számlát?
– Talán azzal kezdeném, hogy augusztus végén jól látható volt: a lakosság kellő motiváció esetén nyitott tud lenni a hosszú távú megtakarítási lehetőségekre. Az új adók bevezetése előtti utolsó pillanatig jelentős forgalmat bonyolítottak le befektetési alapokban a pénzintézetek, amelyekből közel 295 milliárd forintnyit vásárolt a lakosság. Ez arra mutatott rá, hogy itt az idő cselekedni annak érdekében, hogy ezt a mennyiségű pénzt a lehető leghosszabb ideig a korszerű megtakarítási rendszerben tartsuk. Így jött a HTBSZ konstrukciójának a kidolgozása. Ennek a számlának az a lényege, hogy az itt elhelyezett pénzt három évig nem veheti fel annak tulajdonosa, viszont mivel kamatot sem kaphat rá, kénytelen abból részvényt vagy valamilyen befektetési alapnak a jegyét megvásárolni. A meghatározott idő előtti feltörés adóbefizetést vonna maga után, míg a három éven túl történő hozzáférés esetében adómentessé válna a megtakarításon elért hozam. Ez a konstrukció valamelyest hasonlít a nyugdíj-előtakarékossági számlára, csak itt a pénzt nem nyugdíjaskorunkig kell a számlán tartani, hanem minimum 3 évig, viszont ezért nem jár költségvetési támogatás, csak árfolyamnyereségadó-mentesség. Hogy mikortól nyithatunk ilyen számlát, azt nem tudom megmondani. Szeretnénk elérni, hogy 2007. január 1-jétől piacra kerüljön a HTBSZ. A BÉT, a BSZSZ és a Bamosz közösen írt levelében kérte fel Gyurcsány Ferencet, hogy a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó-piacra gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölésére a tavalyi megállapodásunk részeként támogassa a javaslatunkat.
– Ön szerint mekkora esélye van annak, hogy a kormánypárt és a parlamenti pártok nem vétózzák meg a HTBSZ ötletét?
– A HTBSZ bevezetése, a tavaly kiharcolt nyugdíj-előtakarékossági számla esetétől eltérően semmilyen egyéb piaci szereplő érdekét nem sértené, tehát nem látok esélyt ellenlobbira. Ráadásul most nem pluszpénzt kérünk az államtól támogatásként, ahogyan azt tettük a negyedik pillér bevezetése alkalmával, hanem a következőt javasoljuk: a kormány mondjon le egy olyan adóbevételről, ami eddig sem és még ma sem áll a rendelkezésére. Ráadásul a későbbiekben sem jelentene 1-2 milliárd forintnál nagyobb bevételt. Cserében viszont ösztönzi a lakossági részvénytartást, amely biztosíthatja a hazai középvállalatok növekedéséhez szükséges tőke tőzsdén keresztüli megszerzését. Az így képződő befektetési aktivitás miatt nyereségesebbek lennének a pénzintézetek és a brókercégek, növelve ezzel e cégek társaságiadó-alapját. Egyszóval optimista vagyok, s úgy gondolom, hogy ezekkel az észérvekkel meg lehet győzni a döntéshozókat.
origo.hu
Orbán Viktor: Nagy jelentősége van a nemzeti konzultációnak
