Formálódik az a „mozgalom”, amelyet a traumatológusok indítottak el, amikor ultimátumot intéztek a kormányhoz, s bejelentették: októbertől nem vállalnak túlmunkát, ügyeletet a törvény szerint kötelezően elrendelhető heti 48 órán túl, ha nem teljesítik bérköveteléseiket. Hétfőn a gyermeksebészek, míg tegnap az altatóorvosok is csatlakoztak a traumatológusokhoz, s immár több megyei kórházból – például a veszprémiből, a miskolciból, a szegediből, a pécsiből és a szombathelyiből – is érkezett olyan jelzés a Magyar Orvosi Kamarához (MOK), hogy hasonló lépésre készülnek a dolgozók – tájékoztatta lapunkat Gyenes Géza főtitkár. Mint mondta: támogatják a törvénytelen és mértéktelen túlmunka megtagadása kapcsán kibontakozó mozgalmat.
Úgy tudjuk, sokan kissé félresikerültnek tartják a traumatológusok ultimátumát, ők ugyanis követeléseik között nemcsak az ügyelet díjazásának rendezését, hanem 350 százalékos alapbéremelést is megfogalmaztak. Ezt még a MOK is irreálisnak tartja, noha egyetért az orvosok általános alulfizetettségével. Gyenes úgy látja: ez az irreális igény eltereli a figyelmet az akut problémáról, azaz az ügyeletről.
*
A magyar Legfelsőbb Bíróság (LB) – az Európai Bíróság hasonló döntése után – kimondta, hogy az ügyeletben töltött idő teljes egészében munkaidőnek számít. Csakhogy hazánkban egy 2000-ben hozott kormánydöntésre hivatkozva az ügyeletnek még mindig csak egy részét – 12 órából általában négy órát – ismernek el munkaidőnek, s csupán ezután fizetnek túlmunkadíjat. Így az orvosok és a szakdolgozók sokkal kevesebb pénzt kapnak, mintha az LB-ítéletnek megfelelően minden ügyeletben töltött óra munkaidőnek számítana, s a díjazás is ez alapján járna. Egészen eddig azonban volt kiskapu. Mégpedig az, hogy sokan vállalkozási formában látták el az ügyeletet, s így lényegesen több pénzt vihettek haza. Ezt a lehetőséget azonban a színleltnek nevezett szerződések felbontásával megszüntették.
Magyarországon elvileg heti 60 órát dolgozhat egy orvos, ebből 40+8 óra lehet kötelező, 12 pedig önként vállalható. Ha a heti 40+8 órán túl a doktorok nem vállalnak több munkát, akkor a betegek hamarosan azzal szembesülhetnek, hogy ügyeleti időben a traumatológián vagy más osztályon nem lesz orvos – szögezte le Gyenes Géza. Ez nem bérkövetelés, hanem a teljes mértékben törvényes alapon álló, jogszerű igény érvényesítésére történő határozott törekvés – fogalmazott.
A gyermeksebészek egyelőre csak az ügyeleti díjakat szeretnék rendezni. Mint azt Kiss Ákos, a Magyar Gyermeksebész Társaság elnöke lapunknak elmondta: hét végi kongresszusukon döntenek pontos követeléseikről. Hozzátette: nem szakmánként, hanem az összes ágazati dolgozónál rendezni kellene a helyzetet.
Eközben a kormány is inkább csak a traumatológusok 350 százalékos béremelési igényét kommentálja, mint az ügyelettel kapcsolatos általános problémát. Molnár Lajos egészségügyi miniszter például azt mondta: nagyon fontos a traumatológusok munkája, de másoké is az, s most nem tudnak sem 350 százalékos, sem kisebb mértékű béremelést adni. Próbálta csitítani az indulatokat a szaktárca vezetője azzal is, hogy ígéretet tett a traumatológus-szakorvosjelöltek számának emelésére, illetve arra, hogy bizonyos műtéteket helyettük majd az ortopédorvosok végeznek. Végül bejelentette, a baleseti sebészeti beavatkozások után járó finanszírozást emelik – ez azonban a kórház központi kasszájában landol majd –, amiből a kórházvezetők szabad elhatározásuk alapján többletpénzt adhatnak a traumatológusoknak. Mindez azonban nem segít a többi, ezernyi ügyeletet ellátó orvoson és szakdolgozón, akik úgy érzik: nem a törvény szerint járó díjazást kapják munkájukért.
Nincs pénz. – A kormány nem tud több pénzt adni a traumatológusok béremelésére, mert nincs – közölte Gyurcsány Ferenc tegnap az egészségügyi szakma képviselőinek tartott előadása után egy hozzászólásra reagálva.
origo.hu
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók
