PSZÁF: szemesnek áll a befektetői világ

Mindenki eldöntheti, hogy milyen hírforrásra támaszkodik akkor, amikor befektetési döntését meghozza – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) határozatában.
A felügyelet ezen határozatát annak kapcsán tette közzé, hogy 2006. június 15-én a Standard&Poor’s (S&P) hitelminősítő Magyarország hosszú lejáratú devizaadósság leminősítésének publikálása következtében az egyes befektetők jelentős mennyiségű forint- és állampapír-eladásokba fogtak.
A PSZÁF megvizsgálta annak lehetőségét, hogy egyes befektetők már korábban hozzájuthattak-e a bennfentes információhoz, s ezzel visszaéltek-e. A hazai befektetési szolgáltatók szinte mindegyike az adott napon 14.04 körül értesült a leminősítésről a Reuters és a Bloomberg jelentéseiből, s a 13.55 és 14.04 közötti időszakban, mielőtt a leminősítésről szóló hírt megtudták, a magyar állampapírokra kötött ügyleteiken és a devizapiacon jelentős volt a veszteség.
A PSZÁF az eljárás során megkereste az Egyesült Királyság Pénzügyi Felügyeletét (UK FSA) is, s arra az elhatározásra jutott, hogy az S&P honlapjára már 13.55-kor felkerült a leminősítés ténye, így sem bennfentes kereskedéssel, sem bennfentes adatokkal való visszaéléssel nem vádolhatják meg az éppen eladói pozícióban lévő befektetőket.
Egyértelműen arról van szó, hogy azok a befektetők, akiknek veszteségük származott az ügyletekből, ebben az esetben nem a legmegfelelőbb hírforrásra támaszkodtak.
Az S&P leminősítése egyben tanulságként is szolgálhat a befektetőknek arra nézve, hogy több hírszolgáltató adatait érdemes figyelni egy tranzakció végrehajtásakor, ebben az esetben éppen az S&P honlapja lett volna megfelelő.